9 nap nálam

Az elmúlt 9 nap unokáim nálam voltak, mivel a szülők elutaztak. Kissé aggódtam a legkisebb miatt, mert még sosem volt távol az anyukájától. Persze elég sokszor volt nálam, de éjjel még sosem aludt itt.
Ráadásul, hogy teljes legyen a kép az első nap olyan fogíny gyulladásom lett (utólag kiderült, szerencsére nem a fogam), hogy alig tudtam beszélni.
Így indultunk neki a 9 napnak.
Sajnos szabadságot nem tudtam kivenni, mert 50 fős szakmai napot rendeztünk, teljes ellátással.
Napközben a kicsire és a mamára, barátnőm leánya felügyelt.
Munka után aztán enyém volt a 3 gyerek (a mama is már annak számít). Mire mindenkit elrendeztem, akkor tudtam neki állni a sütésnek.
Sütöttem grissinit, tökmagos grissinit, mini puffancsokat, lekváros linzert. Kép nem készült, mert mire elkészültem vele estem az ágyba.

A félelmem alaptalan volt a kicsivel kapcsolatban, mert mintha itt élt volna mindig. Egy pityergés nem volt. Este letettem, reggel vigyorogva ébredt.
Nagyobbik uncsimnak már jobban hiányoztak a szülők, pedig imád nálam lenni.
Majdnem balesetmentesnek mondhattuk a nálam töltött időt,  egy rohadt darázs csípés kivételével, melyre nagyobbik unokám lépett rá. Volt nagy sírás, de gyorsan lekezeltük és 2 órás mesemondás kissé enyhítette a fájdalmat.

Azért elgondolkodtatott, hogy ennyire elfáradtam. Rá kellett jönnöm, hogy már nem vagyok 20 éves. Az is igaz, hogyha annyi lennék akkor nem lenne ilyen két tündér unokám.