Még meg vagyok

Elég régen írtam bejegyzést a blogomba. Nem azért, mert elkerülöm a konyhát, de semmi új dolog nem került most az asztalra. Az ünnepek után nem kívántunk komoly ételeket. Levesek voltak, valamilyen desszerttel (rizskoch, palacsinta, puding). Aztán meg főzelékek.
Sütni azért sütöttem, kenyeret, zsemlét.
Íme a bizonyíték:

Szalagos fánkot Limarától.   
Búzapelyhes kekszet.

 Krémsajttal készült fánkot. (ami elfogyott, de felejthető) Nem lesz rendszeres vendég nálunk.

 

Sodort tésztából készült croissant, sajttal, sonkával.

 

Madaraink

Megállás nélkül hull a hó. Reggel amint kinyitottam a szemem, rögtön a teraszajtóhoz mentem, hogy megnézzem madaraink megjöttek-e az etetőhöz. Egy-két madárkát láttam csak, lehet, hogy elfogyott a tegnap kirakott 1 kg szotyola. Még a kávémat sem ittam meg (aki ismer, tudja, hogy kávé nélkül kuka vagyok), beöltöztem és irány az etető vittem az újabb 1 kg eleséget. Szerencsére még volt az etetőben eledel, de én azért beöntöttem, ami nálam volt. Tegnap is egész nap 30-40 madár repkedett az etető körül. Legyen bőven, nehogy valamelyiknek ne jusson.
Néhány vadgerle is idejár. Az egyik olyan leleményes, hogy betornázza magát az etetőbe. Sőt van egy kicsi etető is, addig próbálkozik, amíg be nem jut.
Naponta többször is megállok a terasz ajtónál és elnézegetem, amint serénykednek.
A fotók ablak üvegen keresztül készültek.

"Én is készültem a VKF-re"

Én is készültem a VKF-re. Igaz kicsit másképp. Eledelt nem készítettem szőlővel, de eledel tartót igen.
Pontosabban a fent látható szőlő volt az eledelünk, mivel a diétánkban a gyümölcsnap következett.
Megfűztem a párom, hogy készítsünk madáretetőt, mivel a régi (alul jobb oldalt) igencsak az enyészetnek indult. Ebbe besegített egy galambpár is akik kicsipkedték a tetejét, hogy be tudjanak menni az etetőbe.
Mi nem vagyunk nagy barkácsolók, sőt mondhatnám kicsit sem, de tegnap délután elkészült az etető és nagyon meg voltunk elégedve magunkkal.

Örömeim

Uram, nem csodákért és látomásokért fohászkodom, csak
erőt kérek a hétköznapokhoz.
Taníts meg a kis lépések művészetére!

Antoine de Saint-Exupéry: Fohász






Limara szeretné megtudni, hogy mi az aminek csendben örülök.

Örülök, hogy egészséges családom van.
Örülök, hogy megtaláltam a Társam.
Örülök, hogy a házam, akár a nyaralóm is lehetne.
Örülök, hogy mindig jut elég étel az asztalra.
Örülök, hogy tegnap betöltöttem az X. évemet.
Örülök, hogy barátokra leltem itt a neten és az életben is.
Örülök, hogy édesanyám 87 évesen még velünk van.
Örülök, hogy munkával tölthetem a hétköznapjaimat.


Ahogy itt számba vettem, hogy minek is örülök a mai nap, rájöttem, hogy akár ki is nyomtathatnám örömeimet és jól látható helyre kifüggeszthetném.
Minden ébredésnél látnom kellene.


Kíváncsi lennék, hogy miért vagy hálás vagy örülsz a mai nap:

Vattacukor
Torkos kuckó
Katakonyha
Daisy