Volt egyszer egy "Lala láz"

 

Valamelyik évben, még amikor Margit oldalán sütöttünk éjjel-nappal, kitört rajtunk a Lala láz. Dondonene receptje.

Mindenki Lalát sütött. Készítettük sósan, sajtosan, tepertő krémesen. Édesen, diósan, nutellásan. Ment bele minden ami csak lehetett. Ez a kifli fantasztikusan könnyű és nem lehet abba hagyni.

Kisebbik lányom unokámmal nóta táborba ment és szerettem volna a batyujukat valamivel megtölteni. Így jutott eszembe a Lala.

Hozzávalók:

1 kis doboz kefir

70 dkg liszt (BL80-as)

2 tojás

2 evőkanál cukor

csipet só

5 dkg élesztő

1 dl olaj

1 dl tej

Kenéshez 20 dkg vaj 1 evőkanál sóval kikeverve.

Ha édesen szeretném akkor a pl. diósan, akkor a cukros vajra szórom a diót.

Ha nuttelásan vagy tepertő krémesen készítem akkor nem kell a vaj.

A hozzávalókat a gépbe raktam, 20 perc alatt megdagasztotta. Kelesztőtálban duplájára hagytam dagadni.

8 felé vágtam, gombócokat formáztam belőlük és hagytam egy kicsit pihenni. 

 

Majd két gombócot kör alakúra nyújtottam, az egyiket megkentem a sós vajjal vagy cukros vajjal és dióval, és az utolsót tésztát nutellával,  majd rátettem a másik tésztát és még így nyújtottam egy kicsit.

 

(én úgy kenem rá a vajat, hogy a közepén hagyok egy üres kört, így nem maszatolódik annyira).

 

12 felé vágtam és szélesebbik végétől elkezdem feltekerni, miközben a csücskét nyújtom egy kicsit.

 

Sütőpapírral bélelt tepsire teszem őket és hagyom duplájára kelni. A sütőt 180-200 fokra melegítem.

A megkelt kifliket felvert egész tojással megkenem, de vigyázok, hogy a vágott szélére ne kerüljön, mert akkor nem tud szépen kinyílni. 

 

Sajttal  vagy sütőcukorral megszórom és kb. 20 perc alatt pirosra sütöm.

26 briós

A mai nap a briós jegyében telt el. Azon gondolkodtam, hogy mit süssek unokámnak reggelire. Rögtön beugrott, hogy a múltkori briósom, amit Limaránál láttam meg, nagyon ízlett unokámnak. Igaz akkor csokilencsével, fahéjjal és nutellával töltöttem.
Mivel még mindig elég sok dióm van, úgy gondoltam most ez lesz a töltelék.
A vajrétegre porcukorral összekevert diót szórtam. A formázás nem lett tökéletes, mert azt most nem néztem meg. Kissé részegesek lettek a briósok és óriásiak. Ahogy így nézegettem a csálé óriás briósokat, rájöttem, hogy ez így nem lesz jó. Ebből csak egy felet fog megenni az unokám, túl nagy.
Nekiálltam egy újabb adagnak és azt találtam ki, hogy muffin sütőben sütöm meg és kisebbeket készítek.
A számolással gondjaim vannak. Valamiért a 12 db-os muffin sütőt 16 db-osnak vettem.
Eszerint osztottam el a tésztát kb. 6 dkg-osakra vágtam. Szintén diós töltelékkel készült, de azért pár darabot nutellával is töltöttem. Miközben szépen rakosgattam a tésztacsigákat a muffin sütőbe akkor vettem észre, hogy itt valami nem stimmel, maradt még 4 db. A fiók mélyén megbújt 4 db különálló szilikon muffin sütőforma, abba került a maradék tészta. Szerencsére a tepsi mellett még elfértek a sütő rácson.
Egy részét lefagyasztottam és a többit, már el is vitték. Sajnos én sem tudtam ellenállni neki, így aztán a mai diétámnak lőttek.
Különben is szétverték a fürdőszobám mennyezetét, mert fűtés korszerűsítés van nálunk. Kellett valami stresszoldónak. Erre nagyon megfelelt a diós briós.