Inkább hazait és biot

Én is kiteszem a blogra, hátha....

Szolgálati közlemény! Bio szilva

Van egy közösségi portál, ahol a mai napon ezt olvastam:

Szokolyán, Budapesttől ~50 km-re a Börzsöny lábánál van egy 4 hektár nagyságú több, mint 2300 fás Biokontroll által minősített szilvásunk.

Rövidesen - 2-3 hét múlva érik a legkorábbi, Lapotica Cachanska fajtájú szilvánk, amiből előzetes becslések szerint lesz min. 20 tonna. Később érik a President és a Lepotica Top.

A vásárolandó mennyiség függvényében alakulnak az árak 50-100,-/kg körül, igyekszünk alacsonyan tartani.

A gyümölcs semmilyen, még a bio minősítésbe beleférő vegyszerrel sem volt kezelve!

Külföldre, fillérekért felvásárolnák féléretten a termést, de mi a kezdők szentimentális lelkesedésével hiszünk benne, hogy maradhat a szilvánk kis hazánkban. Lehet belőle aszalt szilva, isteni lekvár, műkedvelőknek pálinka.

Ha szeretnétek bármilyen módon szedni, venni, kérlek jelezzétek, hogy mennyire lenne szükség.
Nagyobb mennyiség esetén ki tudunk szállítani 3-4 mázsányit is.

Mivel építkezünk és van 2 pici gyerekünk, így idén inkább a szedd magad felé hajlunk.
Akit érdekel kérem jelezze, illetve kérlek benneteket, hogy juttassátok el minél több helyre a lehetőséget!

Köszönettel és szeretettel: Csernák István 06 30 270 7729

e-mail elérhetőség: csernak.istvan@emberisegcsoport.hu

Kérlek, ha lehetőséged van, tedd ki a blogodba.
A telefonszámot leellenőriztem, az e-mail címet Csernák Istvántól kaptam.

Köszönöm!

Kép innen.

Finománia

Finománia-ban azaz Rosinante fogadóban jártunk a múlt héten a lányaimmal és az unkámmal.
Tervezgettem egy csajos programot már régóta és nagyon kapóra jött Mirelle és Fűszeres Eszter blogjában olvasott ízelítő. Rögtön egyeztettem a lányaimmal és kiválasztottam a csoki és sör programot. Mindkettőt szeretem, a csokit jobban. Kíváncsian néztünk elébe a programnak.
Kis kever-kavar után, mert GPS mindenáron a komphoz irányított, azért szerencsésen időben megérkeztünk.
A hely az első pillantásra is megkapó volt. A házigazda várta személyesen a vendégeket. Miután megkaptuk a szobakulcsainkat, berendezkedtünk. Nekem nagyon meglepő volt, hogy hármunknak akkora szoba jutott, hogy a közepén még táncolni is tudtunk volna, de sietni kellett az délutáni főzésre.
Gál Zsolt mesterszakácsról aki nekünk bemutatta az esti menü elkészítésének csínját-bínját, csak elismeréssel tudok írni.
Figyelme volt arra, hogyan tartsd a kést mikor julienre vágtuk a burgonyát a fánkhoz. Ha kellett többször is megmutatta. Sok apró trükköt elmondott főzés közben.
Endíviás csirkesaláta volt az előétel, a főfogás bélszín csokoládétörettel és csilivel, hozzá borzas burgonyafánk és a desszert csokoládéláva kupola, sör-bettel.
Nagyon finom volt minden, pedig én az új ízekkel hadilábon állok, de most mindent megettem.
Az unokámat délután addig láttam csak míg Kati nénivel ( aki úgy ért a gyerekek nyelvén, hogy az fantasztikus) sütit sütöttek. Egy diós-lekváros kosárkát és egy csokis muffint.
Fotó bizonyítja, hogy az én unokám aki semmilyen gyümölcsöt nem eszik, lekvárt sem, "kétpofával" tömi magába a sütit. Tudta, hogy van benne lekvár, mert együtt csinálták.
Ezután már csak akkor láttam, mikor éjféltájban búcsút kellett mondani 2 játszópajtásának, Zsófinak és Annának.
Másnap reggeli után ismét búcsút intett nekünk és csak az ebédnél találkoztunk.
A csokoládé bemutató külön fejezetet érdemelne, de úgysem tudnám élethűen visszaadni az ott hallottakat. Kiváló, minőségi csokikat kóstoltunk, szerencsémre ráadásul mind keserű csoki volt, ami az én kedvencem.
Aggódtunk, hogyan fog belénk férni ezután délben, a grillen készült húsokból. Hát fért.
Készült lekváros-fokhagymás csirkemell, zelleres pulykamell, karaj (annak nem emlékszem a pácára).
Ezután a hab a tortán a csokoládés desszert volt. Igaz, hogy pukkadásig ettük magunkat, de hősiesen bekanalaztuk, csak azért nem repetáztunk belőle, mert nem fért belénk.
Ebéd után egy fél órás csendes pihenőt tartottunk.
Nagyon jól éreztük magunkat és biztos, hogy megismételjük.
Külön meg kell még említenem, hogy a személyzet profi, nem találtunk semmi kifogásolnivalót.
A hangulat, meg valóban családias volt.
A szervezőknek köszönettel tartozunk, ezért a tartalmas 2 napért.

Új szerelem

Párommal ismét szerelmesek lettünk, de most egy varázslatos helybe. (remélem az egymás iránti érzésünk az megmarad)
Ezt a helyet Rétimajornak és Őrspusztának hívják.
Tavasz végén mindenképp egy olyan helyet keresgéltem, ahol béke van és nyugalom, hogy a hétköznapok rohanásait ki tudjuk pihenni.
Találtam egy helyet, amit mindenképp meg akartam nézni, mielőtt lefoglalom, mert egy balatoni házzal csúnyán megjártam. Milyen jól gondoltam, mert bizony katasztrofális volt, pedig a neten elég csábítóan nézett ki. Ott ajánlotta nekünk egy kedves horgász a fenti helyet. (azóta is hálával tartozom neki)
Azon nyomban elmentünk és megnéztük, nem kellett 15 percnél több, már tudtuk ide szeretnénk jönni.
Nem volt egyszerű, mert szabad hely az nem akadt 2 hétre egyhuzamban.
4 napot Rétimajorban töltöttünk, ahol étterem és wellnes is volt. Aztán 3 napot Őrspusztai kempingben és 4 napot ugyanitt már szobában.
Ez egy természetvédelmi terület, szerencsére nincsenek sokan, nincs tömeg és a terület hatalmas.
Pihenésre, feltöltődésre kitűnő volt. persze, hogy egy kis izgalom is legyen, horgásztunk.
Ha kapás volt izgultunk, hogy meglegyen és mekkora, ha nem volt akkor csak beszélgettünk és néztük a vizet vagy fotoztam.
Aki nézi a TVpaprikán a Halországot annak ismerős Lévai Ferenc. Ő és a csapata hozta létre ezt a csodálatos helyet.
Rétimajori tartózkodásaink alatt mindennap találkoztunk vele és sok érdekes dolgot mesélt. Fantasztikus vendéglátó.
Páromnak azt meséltem, hogy úgy beszél a halakról, mint a borászok a boraikról. Oly nagy tudással és szeretettel. Kiderült, hogy borokról meg úgy mesél, mint a halakról.
Ráadásul olyan szerencsések voltunk, hogy valaki visszamondta a szobafoglalását és július 20-ától ismét visszamegyünk 2 hétre.
Itt mi azt hiszem sűrűn megfordulunk.

Ezt szeretem

Napmátka játszani hívott. Örömmel teszek kérésének eleget. Fel kell sorolnom 10 növényt amit szeretek.

Bazsalikom Nem olyan rég került a kedvencek közé. Azóta minden nyáron van a kertben.
Hagymafélék (újhagyma, lila hagyma, snidling, póré stb.)
Petrezselyem bár idén nem sikerült a nevelése, azért egy kevés szintén akad .
Paprika csak nyersen (kivétel a lecsó) chilit most kezdem megszokni (mag nélkül).
Paradicsom ez is azok közé tartozik, melyet szinte csak frissen szeretek (kivéve a szósz)
Fokhagyma minden mennyiségben.
Málna minden ami málnás.
Eper a fenti rá is vonatkozik.
Sárgabarack Az idei termésünk katasztrofális volt, de azért szörp készült belőle.
Őszibarack csakis, ahogyan a fáról lekerül.


Persze van még amit szívesen használok és fogyasztok, és talán bővül idővel a kedvencek sora, de ahhoz még egy kicsit "öregednem" kell.

Kíváncsi lennék, hogy Limarának , Katakonyhának Renátának milyen növények a kedvencei.

Köszönöm

Monikától kaptam ezt a kedves díjat. Alig érkeztünk haza, máris ilyen kedves meglepetés ért.
nagyon szépen köszönöm.

Szabályok:

• Tedd ki a díjat a blogodba!


• Linkeld be, akitől kaptad!
  
• Nevezz meg 7 blogot, akinek adod!


• Hagyj üzenetet a díjazottaknak!

Nem vagyok könnyű helyzetben, mert biztosan sokan megkapták. Meg is érdemli mindenki, aki azonkívül, hogy a családja kedvére újabb és újabb és finomabbnál-finomabb ételekkel kedveskedik, még blogol is. Megosztja velünk jól sikerült receptjeit esetleg az életébe is bekukkanthatunk egy picinykét.

Limarának ,Katakonyhának , Napmátkának,
Palócprovencnek Lét-tudatos konyha Macikonyha Égigérőpaszuly

Még sok mindenkinek elküldeném csak akkor sosem állok fel gép mellől.

Hal is volt

Az első méretes halfogásunk egy 3 kg-os amur volt. Még sosem ettem amurt ezért nagyon kíváncsi voltam, hogy milyen lesz.
Párom nagyon utál halat tisztítani, ezért kalákában végeztük a műveletet. Én pikkelyeztem, ő bontotta. Előtte egy kis Metaxával erősítettük a lelkünket.
Kaptam egy ötletet, hogy fokhagymás tejbe pácoljam be a halszeleteket, tegyem a hűtőbe egy napig érlelődni. Megfogadtam a tanácsot és másnap miután papírtörlővel leitattam róla a tejet, besóztam és hagyományos liszt-tojás-zsemlemorzsába beforgattam és olajon kisütöttem egy részét. Nagyon finom lett. Mivel ekkora mennyiség sok lett volna egyszerre kettőnknek, a többit visszatettem és másnap ugyanezzel a módszerrel készítettem el. Így, hogy 2 napot pácolódott, még jobban átjárta a halszeleteket a pác, még finomabb lett.
Csirkét, pulykát szoktam így pácolni, halat még nem. Ezután biztos, hogy többször ezzel a módszerrel fogom elkészíteni.
Ettünk még kárászt paprikás lisztbe forgatva és úgy kisütve (nem nagyon vagyok oda érte).
Az első héten nem volt alkalmam főzni, mert azon a részen nem volt konyha, de volt étterem. A párommal 3 napon át csak halászlét ettünk. (nagyon szeretjük)
Persze megkóstoltunk más halból készült ételeket is.

Horogva akadva

Újra itthon és egy új családtaggal megszaporodtunk. Ahol nyaraltunk ott élt ez a kiskutya. A gazdija nagyon szerette, éppen ezért mikor látta, hogy a párom beleszeretett ebbe a kiskutyába és a beszélgetéseinkből megbizonyosodott, hogy állatbarátok vagyunk, (én túlságosan is) nekünk adta. Megkötve kellett volna lennie.
Mivel az egy természetvédelmi terület, sajnos a kutyusok (a nagyobb termetűek) nem lehetnek szabadon, űzik a vadállományt. Benne van a vérükben.
Hazaindulásunk reggelén felfedeztük, hogy szegény kiskutya szájába egy elég nagy horog szúródott. Volt egy kis pánik, kivenni nem tudtuk, mert szakállas és füles horog volt.
Szerencsére a kedélye ettől a kiskutyának nem lett rosszabb. Azonnal telefonáltam az állatorvosunknak, hogy mikor rendel és 4 órára bejelentkeztünk.
Kicsit aggódtam, hogyan fog viselkedni a kocsiban, ezért azonnal nyakörvet és pórázt vettem neki (a nyakörv nem egészen az ő mérete volt, de ez volt a legkisebb amit ott lehetett kapni).
Egy pillanatig sem tiltakozott mikor ráadtam. Az utat végig aludta a lábamnál.
Unokám amikor meglátta, az örömében az sem tudta, hogy mit csináljon. Nagy kutyánk is barátságosan fogadta.
Időben elindultunk az állatorvoshoz, hogy mielőbb megszabaduljunk ettől a csúnya horogtól, de hiába vártuk, hogy kinyisson a rendelő, de az sehogy sem akart megnyílni előttünk.
Még szerencse, hogy eszünkbe jutott, mintha kaptunk volna értesítést, hogy elköltöztek, de mivel hozzánk házhoz jár a doki, egy mozdulattal kidobtuk.
Gyors telefon és már robogtunk is a másik rendelőbe. Ott elaltatták és kioperálták a szájából a horgot. Ébredés rendben volt, és este már szépen evett. Észre sem vettük mikor kiment és nagy dolgát kint végezte el (9 hetes), akinek van kutyája az tudja, milyen "nagy" dolog ez.
Éjszaka még bent aludt, sírás nélkül, ma már birtokba vette a kutyaházát.
Itthon van, tudja ő is ezt.

Reszkessetek halak!

Hurrá utazunk! Végre eljött a nap, holnap utazunk. Már nagyon vártam. Napok óta csomagolok, miközben meggyszörpöt, és rumos meggyet rakok el. Meggyfánk roskadásig tele a gyönyörű meggyszemekkel. Ráadásul én nem is szeretem, de szörpként szívesen fogyasztom.
Nem is volt időm fényképezni és blogot írni. A diétánkat 2 hétre felfüggesztjük és halat eszünk hallal.
Ide megyünk, a párom ebbe a helybe beleszeretet. 3 hete lementünk Domboriba megnézni, hogy amit kinéztem a neten az a horgásztanya valójában hogyan néz ki. 2 éve nagyon megjártam a Balatonnál lefoglalt házzal. Azóta ha lehetséges előtte megnézem élőben is a helyet.
Áldom a megérzésem, mert a hely elhanyagolt, lelakott volt. Az ott nyaralók elmondták, hogy hal az sehol, iszapos és hínáros az egész víz. Ők említették ezt a helyet. Rögtön el is mentünk megnézni. Talán 20 percet sem töltöttünk el ott párom már is mondta, hogy ez az, ide jöjjünk.
Hát nem volt egyszerű szállást kapnunk. Így is a nyaralás egy része kempingben lesz.
Így aztán az autót jól megpakolom. Biztos, hogy viszek jónéhány felesleges dolgot, és itthon hagyok fontos dolgokat.
Elfáradtam nagyon várom már ezt a két hét pihenést.

Hetet egy csapásra

Vattacukor azaz Fruzska kért meg arra, hogy áruljak el 7 dolgot magamról, amit csak a család tud rólam.

1. Türelmetlen vagyok. Ha valamit szeretnék, azt a lehető leggyorsabban szeretném. Persze aztán megpróbálok az érzéseimen uralkodni és türelemre inteni magamat. Néha már sikerül.

2. Rossz helyre születtem. "Előző" éltemben medve képében élhettem. Ha 25 foknál kevesebb van, én megfagyok. Legszívesebben 8 pléd alól kukucskálnék ki vagy valamilyen jó kis meleg barlangban vészelném át a hideget. Egyidőben felváltva tekergettük a párommal a termosztátot, ő le, én fel. Most már megállapodtunk egy középértékben. Ő sosem fázik, nem is tudja valójában elképzelni, hogy milyen az.

3. Szeretek konyhai eszközöket vásárolni, ha meglátok valami új dolgot, hát komoly erőfeszítésembe kerül, hogy lebeszéljem magam. Most már időnként az már visszatart, hogy nincs hová rakjam. Meg néha a józan eszem.

4. Mostanában csak a "rövid" és a "hosszútávú" memóriámmal vagyok gondban. Többi rendben van.:)

5. Imádok olvasni, de az a családra veszélyt jelent, mert ha belemélyedek egy könyvbe, akkor én se látok, se hallok. Képes vagyok egy huzamban kiolvasni vagy legalábbis napokig és hajnalig csak a könyv van a kezemben. Ezért a nagyobb terjedelmű könyveket csak a szabadságom alatt veszem elő.

6. Beszélni jobban szeretek mint írni. SMS-t meg főleg. Az én SMS-im körülbelül így néznek ki, hogy: jó, rendben, igen, ok, nem, majd hívlak.Tavaly a kisebbik lányomnak valahogy a szülinapját "elfelejtettem", azaz később jutott eszembe. Írtam neki, hozzám képest egy hosszú SMS-t és(4 hosszú mondat volt) rögtön tudta, hogy nagyon furdal a lelkiismeret. Általában a pontos dátumokkal is bajban vagyok.

7. Érzékeny vagyok. Egy megjegyzés, egy rossz gesztus is nagyon érzékenyen tud érinteni. Éjszakákat tudok rajta töprengeni. Lelkileg megvisel, ha a barátaim elhanyagolnak.

A csapás iránya:
Napmátka
Torkos Kuckó
Katakonyha
Mennyei Mignon
Pákosztos Macska

Panna cotta

Ma Panna cottát készítettem. Összekevertem véletlenül a napokat. Ma keményítőnap lett volna, de én a szénhidrátra koncentráltam. Lecsós tarhonya volt és estére Panna cotta. Még sosem csináltam, fogalmam sincs, hogy miért, annyira egyszerű és nagyon finom.
Unokámnak aki a gyümölcsöt kerüli, mint ördög a tömjént, csokilencsét tettem bele és csoki öntettel lesz.

Hozzávalók:

20 dkg eper
2 evőkanál cukor

1/2 liter tejszín
1/2 tej
2 evőkanál cukor
2 evőkanál méz
2 csomag fehér gyors zselatin (60 gramm)
1 vanília rúd

Először az eperszószt készítettem el. A cukrot a feldarabolt eperrel odatettem főzni. Kb. 5 perc.
A tejszínt és tejet odatettem forrni a cukorral, mézzel és a kettévágott vanília rúddal amiből természetesen kikapartam a magocskákat. Addig a az eperszószt az üvegtálak aljára kanalaztam, kivéve kettőt abba csokilencse ment. Mikor a tejes-tejszín éppen csak felforrt, leszűrtem és hűlni hagytam kicsit. Majd kézi habverővel belekevertem a zselatint. A tálkákba adagoltam, folpackkal letakartam és mentek a hűtőbe. 8 tálkával lett belőle.
Kicsit aggódtam, hogy nem lesz elég édes, ki is bontottam egy eperlekvárt, hogy esetleg abból lesz öntet a tetejére, de nem kellett hozzá. Ez így volt tökéletes.
Látom sűrűn fogom ezt az édességet elkészíteni a családnak.

Joghurtos csirkemell salátával

Fehérjenap. Akkor hús, méghozzá csirke. Ráadásul fiam névnapja lesz. Valami finomat gondoltam, hogy készítek neki, olyat ami belefér ebbe a diétába.. Persze magunknak is. Teljes volt a megelégedés.

Hozzávalók:

2 filézett csirkemell
1 pohár joghurt
2 gerezd fokhagyma
só
bors
olívaolaj
10 dkg karaván füstölt sajt


A csirkemelleket vékony szeletekre vágtam. A joghurtba belenyomtam a fokhagymát és a szeletekre kentem, majd ment a hűtőbe, pár órára. Egy egész éjszakát is állhat.
Olíva olajon hirtelen megsütöttem, közben sóztam, borsoztam. Majd fedő alatt még 15 percig pároltam. Közben a sajtot megreszeltem, a tetejére szórtam, majd fedetlenül a sütőbe raktam 200 fokon pirosra sütöttem. 2 percre a grill fokozatot is beállítottam a végén.
Almás-diós jégsalátával tálaltam, amit citromos olíva olajjal locsoltam meg.

Eper és saláta

Végre saját kertből szüretelt, eper és jégsaláta. Jót tett az eső a salátának és a többi kerti növénynek, de az eper a napsütést várta.
A palánta beszerzési körutamon vettem 10 db jégsaláta palántát, hát elég kókadt kis palánták voltak, szerintem még az eladója sem hitte, hogy ebből saláta lesz. Nagyon kedvező volt az ára, gondoltam, próba-szerencse.
Gyönyörűen összeszedték magukat. Csigakomát amelyik pont az egyik salátámat lakmározta, megkértem, hogy keressen magának egyéb étket. Ez a saláta nem lett tömör gömb, mint amit a boltokban lehet kapni, hanem szétálló leveles.
Az "eperföldem" meg tavalyi 5 palántából 10-re növekedett. Ennyit hagytam meg a hajtásokból.
Így is kb. 40 dkg-nyi volt már az érett eper amit leszedtem. Az íze hát az meg mennyei volt (unokám szavajárásával, persze ő az eperre ilyet nem mondana. Mondjuk a palacsintára már igen.) Még 1-1.5 kg-nyi talán lesz rajta.
Lehet, hogy az idén még hagyok néhány új palántát.

Paradicsomos spagetti

Szénhidrátnap. Igaz, hogy imádjuk a pestos spagettit, de ma valamilyen más ízesítésre vágytam.
A paradicsomos dolgokat csak módjával szeretem. Persze egy jó kis kacsazsíros kenyérrel isteni, meg a salátákban. A pizza tetejéről is félreteszem a tányérom szélére dísznek, mert nem kedvelem ezt az állapotát.
Ma csak ketten vagyunk a fiammal, kisebb adaggal főztem. Az időm is ki van számítva, mert ma ovi zárás lesz és viszem az unokámat a játszóházba ahol ez a rendezvény lezajlik.

1/2 csomag spagetti
1 fej hagyma
1 nagyobb vagy 2 kisebb gerezd fokhagyma
só
bors
5-6 levél bazsalikom
1 doboz paradicsom konzerv (friss nem volt itthon)
olíva olaj
oregáno
1kk nádcukor

Az olajon megpároltam az apró vágott hagymát, és belenyomtam a fokhagymát. Sóztam, borsoztam, majd a bazsalikom leveleket is hozzáadtam, amit szintén apróra vágtam. Belekapartam a sűrített paradicsomot és felöntöttem kb. 1.5 dl vízzel. Oregánot és 1 kk. nádcukrot adtam még hozzá. 15 percig rotyogtattam, amíg besűrűsödött. Félretettem hűlni, mert az aprítógépben kicsit még megforgattam.
Sós vízben a tésztát al dantére főztem.
A szószt egy teflon lábosba tettem és felforrósítottam erre mertem rá a megfőtt tésztát egy kevés tésztafőzőlével és jól összeforgattam.
Jót ettünk belőle a fiammal.

Hamburger

Fehérjenap. Ez a kedvenc napom. Nem is tudom miért? Azaz, dehogynem tudom, a legváltozatosabb nap. Sokkal változatosabban lehet főzni, mint a többi napon.
Ki nem állhatom a gyors éttermeket. 5 évben egyszer lehet rávenni, hogy betérjek, akkor is mindig megbánom, megfájdul a gyomrom az ott elfogyasztott hamburgertől.
Szerencsére a gyermekeim sem rajonganak érte már, bár volt egy időszak amikor többször meglátogatták. A Coláról is sikerült leszoktatnom őket. A "kivételes" szülinapokról is elmaradt. Gyümölcslevek vannak.
A hamburgert azonban szeretjük, az itthon készültet, amibe tudom mi van és milyen húsból készült. Így aztán elkezdtem keresni egy jó kis hamburger zsemle receptet és meg is találtam
Tomakonyha oldalán.
A képen miért van egy puffancs is?
Valahogy nem úgy kelt a tészta, ahogyan én azt elképzeltem (szárított élesztőt én nagyon ritkán használok, persze van itthon a biztonság kedvéért).
Mivel úgy láttam, hogy ebből nem lesz hamburger zsemle, gyorsan bedagasztottam egy puffancs tésztát. Biztos ami, biztos.
Lehet, hogy ennek a hűvösebb idő volt az oka, ezért a sütőt belangyosítottam és odadugtam be a kelesztőtálat. Mindjárt másképp viselkedett, úgy ahogy elő van írva.
Tényleg nagyon hasonlít az eredetire, vagy tán még jobb is. Köszönöm Toma ezt a receptet.

A puffancs receptje pedig E.Margit oldaláról való.

A hús pogácsához az aprítógépben összedaraboltam 60 dkg szürke marha bélszínt.
Mi ritkán fogyasztunk disznó-vagy marhahúst, de azért akad a mélyhűtőben néha.
1 fej hagymát apróra vágtam, kevés olajon megpároltam és úgy kevertem a húshoz.
2 gerezd fokhagyma, só, bors.
Fél órára betettem a hűtőbe a húspogácsákat, ahogyan Toma javasolta.
Olaj és vaj keverékén mindkét oldalát gyorsan megsütöttem.

Jégsalátát féltenyérnyi darabokra téptem, 1 kígyó uborkát vékonyra szeltem, 1 fejhagymát szintén vékonyra vágtam és pici cukor és sóban állni hagytam, paradicsomot karikáztam.
Chilis ketchupot nyomtunk még bele.
Pár szelet Gouda sajtot is előkészítettem, hogy majd a húsra teszem ahogyan Toma csinálta, de elfelejtettem. Nem baj azért így is elfogyott.
Mennyei volt az ebédünk. Este én már nem is ettem, annyira kiadós volt.
Puffancsok jó részét, pedig elvittem az unokámnak.

Hagymás pogácsa

Szénhidrátnap. Ez az a nap amikor tortát vagy sütit lehet fogyasztani. Érdekes módon, mi most nem édességre vágytunk. Pedig a nap 24 órájában jöhet a süti.
Igen ám, de volt egy bökkenő. Nem lehet benne krumpli, túró sem (pedig mindkét változatot szeretjük). Akkor mi legyen, hogy ízes pogácsa kerüljön az asztalra?
Aztán becsapott a villám és én a fényénél megvilágosodtam. (nem sűrűn fordul elő)
HAGYMA lesz a töpörtyű.
Most, hogy írom a történetet, rájöttem, hogy az a villám kicsit halovány volt, mert igaz, hogy nem lehet benne túró, de tejföl és tej sem. No most már mindegy, megettük és finom volt.

A képen látható süteményestálat kisebbik leányom készítette anyák napjára.

A kiindulása alap Limara Luca pogácsája volt (még sosem csalódtam a receptjeiben).
Egy keveset változtattam rajta.

Hozzávalók:

2 dl tejföl
1 dl tej
1 tojás
2 tk.só
12 dkg vaj
40 dkg. BL80-as liszt
20 dkg teljes kiőrlésű tönkölyliszt
1 tk. cukor
1 tk. sikér
3.9 dkg élesztő
3-4 nagyobb fej hagyma
1 kevés vaj és kacsazsír vagy olaj
só
bors
szezámmag
nagy szemű só

A hagymát apróra vágom, a vaj és a kacsazsír keverékén aranybarnára pirítom, miután megsóztam és borsoztam.
Töpörtyű helyett én ezzel masszával kenegettem a tésztát.
A tészta elkészítését nem írom le, mert Limara olyan tökéletesen leírta és fotózta, hogy én azon csak rontani tudnék.
Miután a tojással megkentem, szezámmagot és nagy szemű sót szórtam a tetejére.

Kókusztejes borsófőzelék

Keményítőnap. Tulajdonképpen eredetileg ezeket az ételeket nem is akartam feltenni a blogomra. Aztán úgy gondoltam hátha segít másnak ötletet meríteni belőle.
Tegnap a piacon a megszokott zöldségesemnél nagyon szép zöldborsót kaptam, majdnem cukorborsó.
Hosszú időn keresztül bánkódtam, hogy a zöldborsó főzelékem soha nem lesz olyan, mint amilyet az én Drága Nagymamám készített. Az persze nem jutott eszembe, hogy ő a saját kiskertjében termesztette a borsót, amit a zöldségesnél kapok meg sem közelíti azt a minőséget. Mikor borsót fejtek, mindig eszembe jut, hogy gyermek koromban fele borsót megettem mire a fejtéssel végeztem. Így aztán már eleve nagyobb mennyiséget kellett kifejtenem.

Kiegészítés: Miért éppen kókusztej?
Kisebbik fiamnál pár éve laktózérzékenységet mutattak ki és akkor próbáltam megoldani, hogy mivel helyettesíthetném a tejet. Így aztán azokba az ételeket amibe tej vagy tejszín kell, kókusztejjel készítem.

Hozzávalók:

2 kg héjas borsó (kifejtve nem mértem meg)
1 doboz 400 ml kókusztej
1 evőkanál barna nádcukor
só
petrezselyem zöld


A lábosban olajat forrósítok, beleteszem a nádcukrot, kicsit keverem, majd megy bele zöldborsó.
Majdnem készre párolom és ekkor hozzáadom a kókusztejet és egy kevés vizet.
Lefedem és készre főzöm. Amikor kész akkor kb. 1/3-át turmixba teszem és teljesen pépesre darálom. Ezzel sűrítem be a főzeléket.
Petrezselyem zöldje kimaradt, mert a fiam megjegyezte, hogy az nem igazán a kedvence.

El is fogyott ebédre az egész és most törhetem a fejem a vacsorán.

Mézes-mustáros csirke

Diétázunk. Most már 6.-ik hete. Megmondom őszintén nem könnyű, több okból is. Eléggé szigorú behatárolások vannak benne, hogy mit-mikor és mivel ehet az ember. Ezek mellett a korlátok mellett is igyekszem változatosan és ízletesen készíteni a fogásokat.
(nem is mertem mostanában böngészni a blogokban, mert végem lett volna)

Ma protein napunk volt és mézes-mustáros csirkecombokat sütöttem, párolt lila káposztával.

Hozzávalók:

csirke alsó comb (lányaim szerint nyeles hús vagy tükör)
Pác:
1 evőkanál mustár
bors
1 dl szőlőmag olaj ( jó bármilyen olaj)
1/2 citrom leve
1 evőkanál méz

A csirkecombokról a bőrét lehúztam, mert nálunk nemigazán eszi a család, aztán beirdaltam csontig.
A páchoz valókat egy nagyobb erős műanyag zacskóba adagoltam jól összekevertem, majd utána a csirkecombokat is beleraktam. Begumiztam és alaposan megnyomorgattam, hogy a pác mindenütt befedje őket.
2 órára beraktam a hűtőbe.
Felforrósítom a serpenyőt és a combok mindkét oldalát megsütöm, majd egy kevés vizet öntök rá, fedővel letakarom és kb. 15-20 percig párolom, majd fedő nélkül zsírjára sütöm.

A lila káposztát most a mélyhűtőből vettem ki tegnap este és a hűtőben hagytam felengedni.
Ha frissen készítem akkor az alábbiak szerint járok el.

1 nagyobb vagy 2 kisebb káposztát a Luxinak becézett robotommal legyalulok, besózom és állni hagyom amíg a hagymát felszeletelem és 1 almát a nagy lyukú reszelőn lereszelem.
Olajat forrósítok beleszórom a szeletelt hagymát és 1 evőkanál cukrot. Megpárolom majd a káposzta következik. Borsot, őrölt köményt szórok rá és így párolom. Mikor már majdnem kész 1 citrom levét facsarom bele.
Aztán hívom a párom ( a főkóstolót), hogy ellenőrizze le, minden rendben van-e.

Én "szuper" szakács?

Fruzskától kaptam ezt a megtisztelő címet. Nagyon szépen köszönöm, kedves tőle, hogy ekkora bizalmat szavazott nekem. A családban még egy valaki van akitől ezt a címet megkaptam, az pedig az unokám. Minden alkalommal elmondja, hogy: Vali mama ebben az utcában Te vagy a legjobb szakács.
Az igazsághoz hozzátartozik, hogy csak, valamennyire főzni tudó nőszemély vagyok.
Lánykoromban nemigazán sürögtem a tűzhely körül, anyám mindig azt mondta, hogy mire elmagyarázza, addig ő már meg is csinálja. Így aztán saját tapasztalat alapján tanultam meg főzni. Hát hol így, hol úgy sikerült.
Én a lányaimmal másképp csináltam. Ott voltak a konyhában és lehetett tésztát maszatolni, gombát tisztítani, főzőcskézni. Már az unokámmal is együtt sütünk- főzünk, van saját zöldséghámozója, ami nem olyan veszélyes ránézve, műanyag kis kése amivel a gombát szeleteli.
Az az egy biztos, hogy szeretek a konyhában tevékenykedni.
Az is biztos, hogy nem mindig, vannak hullámvölgyek, de szerencsére rövid ideig tartanak.
Bámulattal nézem, olvasom jó néhány blogtársamat, hogy micsoda étel különlegességeket készítenek, mennyi tudás rejtőzik a tarsolyukban.
Persze ehhez hozzátartozik, hogy az én családom eléggé hagyományos ételeket szereti, velem együtt. Kivéve a lányaimat, ők kíváncsiak a különleges ízekre.
Amióta neten rákaptam a receptek böngészésére, azóta jócskán bővült a választék az én konyhámban is. Persze csak óvatosan lehet nálunk valamilyen újdonságot készíteni.
Az egyéb bogaraikról már nem is beszélek, hogy ki mit, nem eszik, nem kóstol meg.

Továbbitanám ezt a címet:
Limara péksége
Pákosztos Macska
Katakonyha
Lét-tudatoskonyha
Dolce vita

Vasárnap mozgalmas napunk volt. Párommal megbeszéltük, hogy kimegyünk a gyáli piacra, fűszernövényekért. Tavaly én neveltem nagy részét magról, idén időhiányában ez elmaradt.
Jó néhány évvel ezelőtt ott vásároltuk a palánták nagy részét. A bő választékban aztán annyi mindent vettünk, hogy alig volt hely ahova elültessük. A reggel rosszul indult, mert eleredt az orrom vére és jó időbe telt amíg úgy ahogy abba maradt. Ha már korán keltünk, azt mondtam, hogy menjünk. Jól felszerelkeztem mindenféle tamponokkal, egy szatyor zsebkendővel.
A faluba érkezve, ami igencsak üresnek tűnt, párom feltette a nagy kérdést.
- Biztos, hogy vasárnap van a piac?
A frászt hozta rám. Ezért keltem korán, vállaltam az "elvérzés" veszélyét, hogy kiderül, rosszkor jöttünk.
Aztán megláttunk egy biciklin közlekedő nőt, akinek a kosarából valamilyen zöld növények kandikáltak kifele.
Reménykedtünk, hogy ez csak jó jel lehet.
Szerencsénkre igazunk lett. A piac nyitva volt. Nagyon megkönnyebbültem. Még parkírozó helyet is találtunk, elég közel.
Lelkesen indultam a bevásárló körútra. Amit már az elején furcsállottam, hogy emlékeim szerint a palánta árusok, szinte a fél piacot elfoglalták.
Most meg a következőképpen nézett ki. 1 palántás, aztán ruhások, zöldségesek, edényesek, majd megint találtunk egy palántást és így tovább.
A választék paprika, paradicsom, zeller, néha tök vagy uborka. Aztán ezzel kész is. Bejártuk majd az egész piacot és csak egy helyen találtunk néhány bazsalikomot. Végre találtam egy ígéretesnek tűnő árust, hát ott is csak chili paprikát tudtam venni. Persze a ládánkat ezzel azzal tele vásároltuk, de amiért indultam, azt nem találtam.
Szomorúan elindultunk hazafelé, szerencsére másfelé vettük az irányt és akkor felfedeztem egy, egyetlen helyet ahol fűszernövényeket árultak. Azonnal lecövekeltem. Párom elvitte a ládát kipakolni, hogy legyen mibe belerakni az új szerzeményeket, hiszen ezért jöttünk.
Vettem, bazsalikomot, görög bazsalikomot, citrom illatú kakukkfüvet, zsályát,levendulát, metélőhagymát, citromfüvet, jégsalátát. Meg is telt a ládám, én meg örültem, hogy nem volt hiába a fáradtságunk.
Egy részét a kertbe ültettem a maradékot ládába és cserépbe, hogy legyen kéznél is.
Végre esik a májusi eső, jót tesz a palántáknak.

Délután egy másik programunk volt, de az egy új történet.

Megőröltem a búzát

Két krajcárom volt nékem,
Két krajcárom volt nékem, nékem, nékem, volt nékem.

Vettem rajta sok búzát,
Vettem rajta sok búzát, búzát, búzát, sok búzát.

Elvittem a malomba,
Elvittem a malomba, lomba, lomba, malomba.

Megőröltem a búzát,
Megőröltem a búzát, búzát, búzát, a búzát.

Hazavittem a lisztet,
Hazavittem a lisztet, lisztet, lisztet, a lisztet.

Süttem vele perecet,
Süttem vele perecet, recet, recet, perecet.

Megették a gyerekek,
Megették a gyerekek, rekek, rekek, gyerekek.

Magunk őröljük a búzát. Na nem vettem egy malmot, azaz igen, csak magam sem tudtam róla.
Nagyon szívesen elköltöznék egy vízimalom közelébe, bár molnárné nem lenne belőlem.
Párom valamelyik nap amikor hazajött, kezembe nyomott egy újságot és közölte, hogy egy olyan ketyere ami abban van nekünk is kellene.
Kíváncsian kezdtem el olvasni, hogy mi az ami ennyire megfogta a képzeletét.
A cikkben az egészséges életmódról volt szó, finomliszt és teljes kiőrlésű lisztek különbségéről.
Az egyik képen egy házi malom volt látható, amivel otthon őrölték a búzát.
Ekkor beugrott nekem, hogy nekünk van ilyen, azaz csak majdnem, merthogy külsőre nem így néz ki, de a funkciója ugyanaz.
Eddig csak mákdarálására használtam, igaz, hogy amikor az összeszerelési útmutatót olvastam, malom néven szerepelt, de azt hittem, hogy ez csak fordítási hiba.
Na gyorsan előkaptam a füzetet és valóban gabonák őrlésére is alkalmas.

Pár hónapja a kenyerek amit sütök, mindig tartalmaznak 1/3 részben teljes kiőrlésű tönkölybúzalisztet. Most már csak a tönkölybúzát kellett beszereznem.
( a neten ahol 2 beszerzési helyett találtam és írtam nekik emailt, még csak válaszra sem méltattak)
Azt hittem, hogy ez kissé nehéz lesz, de meglepetésemre a bioboltban ahova vásárolni járok, a legtermészetesebb mozdulattal nyúltak fel a polcra és nyomták a kezembe.

Így lett belőlem "molnárné".

"Molnárné" kenyere

Hozzávalók:

25 dkg teljes kiőrlésű tönkölybúzaliszt

40 dkg BL80-as kenyérliszt

2 dkg élesztő

1 evőkanál árpamaláta kivonat

2 evőkanál burgonyapehely

1 púpos teáskanál só

csipet aszkorbinsav

4.1 dl víz

1 evőkanálnyi vaj vagy 2 evőkanál olaj

A BL80-as lisztből elveszek 3-4 evőkanálnyit és egy tálban az élesztővel és az árpamaláta kivonattal kovászt keverek A vizet a kimért vízből adagolom hozzá. Galuska sűrűségre keverem. Megszórom a tetejét liszttel és állni hagyom, míg kétszeresére dagad.

Majd mindent a kenyérsütőgépbe teszek és 20 percig dagasztatom.

A tésztát kiolajozott kelesztőtálba teszem és duplájára kelesztem.

Kiborítom egy enyhén meglisztezett szilikonos gyúrólapra és kissé átgyúrom. Majd letakarom a kelesztőtállal és 20 percet pihentetem. Ezután kézzel laposra nyomogatom és a két rövidebb oldalát behajtom, majd feltekerem (minden tekerésnél lenyomogatom, ezt a módszert Limarától tanultam).

Sütőzacskóba teszem és belerakom a formába. Kb. 40 perc után bevágom és még 20 percig kelesztem. Ilyenkor már figyelek rá, mert hőmérséklet függő. Sütés előtt a zacskóba vizet spriccelek és beteszem a hideg sütőbe, amit 230 fokra állítok és 15-20 percig így hagyom. Majd visszaveszem a hőfokot 200-ra és még kb. 30 percig sütöm.

Amikor kész, a zacskóból kivarázsolom (vigyázat a zacskóból forró gőz csap ki, csak óvatosan) és rácson hagyom kihűlni.

Az árpamalátától nagyon kellemes ízesítésű lett a kenyér.