2010. március 28., vasárnap

Süt-főz a család

Lehet, hogy családi blog leszünk? Egy kedves olvasóm, aki nem más mint a kisebbik lányom, küldte ezt a receptet.( a fotót telefonnal követte el, mert az aksi azt mondta, nyekk.)

Hivatalos neve nincs, de szólítsuk már valahogyan a drágát, imigyen legyen sajtos hús tepsiben - mégiscsak jó tudni, kivel állunk szemben :)

Hozzávalók:
- csirke vagy pulykamell
- sajt (jócskán)
- tojás
- liszt
- főzőtejszín (kb. 300-400 ml/átlagos tálméret), nem ám kalóriaszegény, rendes, zsíros :)
- fokhagyma
- só és bármilyen fűszer, ha valaki ingert érez rá
- bolondításnak bacon, ha van otthon, ha nincs, akkor sincs semmi

Mértékegységeket nem írok, mert soha nem mérek semmit, kivéve a sütemény és tésztaféléket. Én is érzésre kotortam össze, miből vajh' mennyi kell, másnak is menni fog :)

Az elkészítés oltári egyszerű. Az van, hogy egyrészt keresünk a konyhaszekrényben egy sütőtálat (jénai vagy kerámia, olyan rakott-valami féleségnek való) és kézközelbe tesszük - itt fognak landolni a husik, amikor is....
Előszedünk mindent, ami panírozáshoz szokott kelleni, kivéve a prézlit, mert ezt váltjuk ki reszelt sajttal (nagy lyukú reszelőn). Bármilyen sajt lehet, trappista, eidami vagy füstölt, ínyencek keverhetik is.
A husit hosszúkás, kb. ujjnyi vastag (de kinek az ujja?) szeletkékre vágjuk, jó ha nem túl nagyok, hogy tuttira átsüljön és elkezdjük "panírozni". A sajt nem fogja egyenletesen beborítani, mint a prézli, de ez nem baj, úgyis megolvad majd.
A bebundázott husikat szépen sorba fektetjük a tálban (szigorúan katonásan, colstokkal :P  ), a tál hosszára merőlegesen. Mint ahogyan napozunk a parton. Csak mikor véget ér a tál, akkor egymásra is elkezdem halmozni ugyanígy.

Mikor az összes husika bent van a tálban (ha marad sajt a tálban, rákotorni, de gyorsan), akkor előkapok egy bögrét, beleengedem a tejszínt és most jön a főszereplő, az elmaradhatatlan! A fokhagyma!! Amit belenyomok a tejszínbe (nem ám csak megmutogatni neki), teszek hozzá egy kis sót, összekutyulom és az egész rakást jól nyakon öntöm vele. Az a jó, ha nem lóg ki a végén semmi, mert akkor biztosan nem fog kiszáradni a cucc, mire megsül.

Innentől be a sütőbe, én alacsony hőfokon sütöm végig, hogy ne legyen égett a teteje, széle, mire átsülnek a husikák. Mikor van kész? Böködni kell, okosabbat nem tudok.

Ez azért jó, mert egyrészt tök egyszerű, nagyon laktató még keret nélkül is, meg azért, mert FINOM.
Diétázók, vigyázat, hajlamos az ember rájárni........ ;)

Ennyike.
Jó étvágyat!

9 megjegyzés:

Moha írta...

De finom is ez! Gyerekeim másnap hidegen elviszik a suliba a szendvicsben! Jó is az,ha van néha kisegítő konyhai személyzete egy bloggernek:))

kikus írta...

Jó étvágyat! Az enyém jó lett, át is sült, el sem sóztam....

Héééé, becsempésztél egy i betűt! Észrevettem ám....
Edami. Csak a boltban is rosszul van kiírva :)


pussz: az áruismerettanár :)

Bianka írta...

Nagyon finom lehet :)

ivan írta...

Ez igen.
Egy jó kaja mellé, egy jó stilus,ezt már "csípem."
Szertném ha folytatnád.

kikus írta...

Köszönöm, köszönöm :)
*meghajlás jobbról, meghajlás balról*

:)

anyának meg hogy feltette!

Andi írta...

Jól hangzik....a sok sajt jöhet...

Viki írta...

Ezt én is szoktam készíteni főleg pulykamellel, merthogy a csirkének kicsi a cickója:) oszt mit kezdjünk kettővel:) Jaj neeeeeee Valiii!!! ez tiszta merénylet most éppen a diétám javában :) Imádjuk és tényleg nem szoktam én sem mérecskézni. Jó sokat kell belőle csinálni, hogy tuti maradjon más és harmadnapra is hidegen:)

Andi írta...

Kellemes Húsvéti ünnepeket kívánok!

kikus írta...

Máma olaszt főzött a Kikus konyhája.

Nálam hál'istennek elfogyott a husi, ez most hülyén hangzik, de aki egyedül lakik, annál azért elég húzós egy ilyen tepsi húst eltüntetni..... már a *** kivolt vele, akármilyen finomra is sikeredett...

asszem, egy darabig nem csinálok :DDDD