
Keményítőnap. Tulajdonképpen eredetileg ezeket az ételeket nem is akartam feltenni a blogomra. Aztán úgy gondoltam hátha segít másnak ötletet meríteni belőle.
Tegnap a piacon a megszokott zöldségesemnél nagyon szép zöldborsót kaptam, majdnem cukorborsó.
Hosszú időn keresztül bánkódtam, hogy a zöldborsó főzelékem soha nem lesz olyan, mint amilyet az én Drága Nagymamám készített. Az persze nem jutott eszembe, hogy ő a saját kiskertjében termesztette a borsót, amit a zöldségesnél kapok meg sem közelíti azt a minőséget. Mikor borsót fejtek, mindig eszembe jut, hogy gyermek koromban fele borsót megettem mire a fejtéssel végeztem. Így aztán már eleve nagyobb mennyiséget kellett kifejtenem.
Kiegészítés: Miért éppen kókusztej?
Kisebbik fiamnál pár éve laktózérzékenységet mutattak ki és akkor próbáltam megoldani, hogy mivel helyettesíthetném a tejet. Így aztán azokba az ételeket amibe tej vagy tejszín kell, kókusztejjel készítem.
Hozzávalók:
2 kg héjas borsó (kifejtve nem mértem meg)
1 doboz 400 ml kókusztej
1 evőkanál barna nádcukor
só
petrezselyem zöld
A lábosban olajat forrósítok, beleteszem a nádcukrot, kicsit keverem, majd megy bele zöldborsó.
Majdnem készre párolom és ekkor hozzáadom a kókusztejet és egy kevés vizet.
Lefedem és készre főzöm. Amikor kész akkor kb. 1/3-át turmixba teszem és teljesen pépesre darálom. Ezzel sűrítem be a főzeléket.
Petrezselyem zöldje kimaradt, mert a fiam megjegyezte, hogy az nem igazán a kedvence.
El is fogyott ebédre az egész és most törhetem a fejem a vacsorán.