2010. március 8., hétfő

Krémes szülinapra


Eljött az ideje, hogy nálunk is elkészüljön a krémes. Nagyon szeretem és éppen ezért nemigazán akarodzott nekiállnom, mert akkor fél tepsivel elpusztítok belőle.
Az indokot az adta, hogy párom édesanyjának most volt 91.-ik szülinapja. Tortát nem akartam csinálni, mert egy egész sok lett volna neki. Megvágva, meg hogy néz ki.
Pároméknál vasárnapi sütemény volt a krémes (hájas tésztából, na én erre nem vállalkozom), ezért döntöttem úgy, hogy ezzel kedveskedem neki.
Én most Nassoló receptjét vettem alapul.

Nagyon kevés változtatással.

Tészta:
25 dkg liszt
15 dkg vaj (én margarint rég nem használok)
1 tojás
1dl tejföl
1 evőkanál ecet
csipet só

Itt volt egy kis malőr részemről, mert összeállítottam a tésztát, mikor rájöttem, hogy nem tettem bele az ecetet.
Na gyorsan ecet a tésztára, elkezdtem gyúrni, de egy perc múlva, abba is hagytam, mert egy kis sérülés volt az ujjamon és úgy elkezdte csípni, hogy csillagokat láttam. Ezek után gumikesztyűben folytattam a gyúrást.
Az idő rövidsége miatt nem tettem a tésztát hűtőbe, de legközelebb ott fog pihenni egy kicsit.

Kinyújtottam szilikonos zsírpapíron, villával megszurkáltam és két részletben megsütöttem.(kicsit nagyobbra kell nyújtani, mert összeugrik)
Amikor kivettem a sütőből tetejére tettem egy zsírpapírt és egy tálcával óvatosan lenyomtam a hepe-hupákat.
Recés kenyérvágókéssel még melegen felvágtam az egyik lapot négyzetekre.

Krém:
4 vaníliás pudingpor (nálam 3 vaníliás 1 tejszínizű ez volt itthon
9 tojásfehérje
20 dkg cukor
1 liter tej
1 vaníliás cukor
2 zselatinlap

A pudingokat fele cukorral és 2 dl tejjel elkevertem és a maradék 8 dl forrásban lévő tejhez öntöttem. Sűrűre főztem. Közben a tojásfehérjét felvertem, vége felé hozzáadtam a maradék cukrot.
A forró pudinghoz adtam a felvert tojáshabot és vízben áztatott és kinyomkodott zselatint, 2-3 percig kevergetve főztem még.
A kapcsos tepsimbe raktam az egész tésztalapot és ráöntöttem a meleg krémet. Kicsit hűlt aztán ment a hűtőszekrénybe. 1 óra hűlés után rárakosgattam a felvágott tésztalapokat.3 óra múlva 2 kockányit kitudtam óvatoskodni, hogy elküldjem az ünnepeltnek. Igazából mára lett az állaga megfelelő.
Az mentett meg a mohóságtól, hogy vittem be a fiúknak a munkahelyre a nőnapi köszöntés hálájául.

Finom könnyű lett a krém.
Az biztos, hogyha legközelebb csinálok vagy egy egész csapatot hívok vendégül vagy lakatot teszek a hűtőre.

10 megjegyzés:

ivan írta...

Hát nagy szerencséd,hogy megtanultam krémest készíteni,mert különben már ott döngetném a kaput,de azt hiszem holnapra megadtad a konyhai programomat.

Bianka írta...

Egyik kedvenc sütim

Tökéletesen néz ki

Moha írta...

Szép lett! Nálunk is gyorsan fogyott...
Próbáld ki a főzött krémes verziót is,érdemes,simán veri a pudingost.

Viki írta...

Hát ez nem semmi. Az én férjem édesanyja is most 91. éves. Igaz, hogy most nem én sütöttem részére a szülinapi meglepetést, de nem adtál rossz ötletet a hétvégére :)) Egyébként is krémesimádó vagyok- lennék:))

Mónika írta...

Én ugyanígy készítem, zselatint nem teszek bele és "megáll" a krém.
Gyönyörű!

Vali írta...

Moha akkor mire használom el a tojásfehérjét? Van vagy 50 db. a mélyhűtőben.

Moha írta...

Vali elfogy a fehérje is, mert belekerül az is!
http://mohakonyha.blogspot.com/2010/01/franciakremes.html
Nézd meg nálam, nagyon finom,nincs puding mellékíze.
Fehérjéből tegyél pluszba a sütős túrótorta tetejére, én elhasználtam hozzá 4-et még a fagyóból.

Andi írta...

Hú de szép...én is megennék belőle egy tepsivel...

Garffyka írta...

Csodaszép lett!
Ha újra sütsz ilyen krémes, szívesen megyek pusztítani ... csakhogy ne kelljen lelakatolni a hűtőt :D

Vali írta...

Szívesen látlak egy krémes partira.