Mi már elkezdtük. Végre eljött a nap, hogy az összes vírusos betegségből felgyógyultak lányomék. Így aztán nagyobbik uncsimat is el tudtam hozni magamhoz.(anyámra már bármilyen betegség veszélyes lenne (89 éves) ezért ilyenkor karantén van)
Előző nap bekevertem a mézes tésztát, mert egy napot állnia kell, hogy összeálljon a tészta.
Így aztán másnap délután Petuval kettesben nekiálltunk a szaggatásnak és a sütésnek.
Következő napra maradt a díszítés. Kíváncsi voltam, hogy az én örökmozgó unokám, akinek 5 percenként van új ötlete és elfoglaltsága, meddig bírja türelemmel. El kell mondanom, hogy kellemesen csalódtam. Türelmesen végig díszítette a figurákat (kivéve azokat, melyeket eldugtam, mert tervem van velük és meglepetés).
Itt pedig a bizonyíték. Ezeket mind ő díszítette. Egyre ügyesebben.
Akinek örökmozgó gyereke vagy unokája van, az tudja, hogy ez mekkora fejlődés.
Egy gyors adventi mézes koszorút is készítettünk anyukájának.
Igazából ez most az együtt játszásról szólt. Élveztük mind a ketten. Közben még a leckékkel is elkészültünk.
Már megint rákattantam a sütésére. Amikor ez divatban volt itt a neten, sütöttem én is.
Tudomásom szerint Latsia hozta divatba.
A készítéséről szóló videót is párszor megnéztem.Ízlett is mindenkinek, de aztán a feledés homályába veszett.
Most megint terítékre került. A hét minden napján sütöttem, volt úgy hogy kétszer is. Az este bekevertet reggel megsütöttem és azonnal bekevertem egy újabb adagot, amit este sütöttem meg.
Mi vett rá, hogy újból elővegyem ezt a receptet?
Az időhiány.
Annyi időm reggel mindig van, hogy 5 perc alatt összeállítsam a tésztát és amikor hazajövök már csak sütni kell. Napközben szépen el van magában.
Vittem belőle az egyik kollégámnak aki nagy ínyenc és borzasztóan szereti a pocakját. Ráadásul el is készíti férfi létére az ételeket. Vele szoktam fejben főzni. Neki ajánlom ezt a receptet.
Hozzávalók:
35 dkg BL80-as liszt ha nincs akkor 20 dkg rétes 15 dkg finom liszt keveréke vagy 30/15, de akkor tk. lisztet nem teszünk bele.
10 dkg teljes kiőrlésű liszt (nálam ez most saját őrlés volt.
1 dkg élesztő
2 csapott kávés kanál só
1 kávés kanál cukor
4 dl víz ( ha nem teszek hozzá tk. lisztet akkor nálam 3.5 dl)
1 kávés kanál sikér
Egy nagyobb tálban összekeverem a hozzávalókat, mint a nokedli tésztát. Ráteszem a fedelét. Ennek hiányában folpackkal takarom le. 12 óra hosszára elfelejtem. Én nem veszem ki lisztezett deszkára, hanem egy fakanállal a széleken alányúlok és közepe felé igazítom és ahonnan a tésztát elhúztam, oda lisztet szórok.
A sütőt bemelegítem a maximum fokozatúra, nálam ez 230 fok és beteszem a sütő edényt is melegedni.( a sütő edénynek legyen teteje is) Addig a kenyér tészta még pihenget. Kellően felforrósodott edényt fogókesztyűvel kiveszem és a tálból fakanál segítségével a tésztát szépen belesegítem az edénybe. Ráteszem a tetőt és 30 percig így sütöm. Leveszem a tetőt és még 20 percig sütöm tovább. Én nem veszem alacsonyabbra a hőfokot, mert nálam így lesz szép ropogós a héj. (sütő függő)
Ha letelt a sütési idő kiveszem az edényből és rácson hagyom kihűlni. ( ha meg tudom állni)
A legközelebbi kenyérnél magokat is teszek bele.
Azért nem csak ezzel a módszerrel fogom most már életem végéig sütni a kenyeret, de amikor időhiányban szenvedek akkor nagyon jól jön. Nézd meg róla videót.
Ma Limara tepertős pogácsáját sütöttem meg. Már 2 hete megvettem a tepertőt, de halogattam az elkészítését, mert tisztában voltam vele, hogy nem tudok majd ellenállni neki. Mivel unokahúgom hazalátogatott Németországból úgy gondoltam, hogy itt az alkalom elkészíteni.
Gyanúm beigazolódott, elcsipegettem belőle vagy 4-et. Nagyon finom lett.
Édes sütemény (Kenyérke) receptje alapján, túrós batyu készült. Nagyon szeretjük, ez egy könnyű tésztájú édesség. Persze ezt is megkóstoltam.
"Hozott" unokám most töltötte a 11.-ik évét. Lányom megkért, hogy készítsek neki egy tortát, mivel neki ínhüvely gyulladása van és alig bír fogni. El is terveztem, hogy milyen tortát készítek, de kiderült, hogy előbb kell mint én gondoltam. Így aztán "csak" egy gyors torta lett. Ami persze az ízén semmit nem rontott csak a díszítés lett ilyen egyszerű. A közepére egy zenélő gyertyát küldtem, de attól nem fért volna bele a tortás dobozba.
A piskóta tészta "A nagy csokoládé könyv"-ből van.
Bécsi piskóta
Hozzávalók:
5 egész tojás
2 tojássárgája
17 dkg cukor
1 késhegynyi só
fél teás kanál citrom héja (kezeletlen citromból) ez most elmaradt
13 dkg liszt
3 dkg étkezési keményítő
50 ml olaj
A tojásokat robotgéppel addig kevertem míg krémszerű lett. 8-10 perc. Hozzáadtam az olajat és falapáttal belekevertem a keményítős lisztet. (citrom héj most elmaradt)
200 fokon 30 percig sütöttem, félidőben alufóliával letakartam. Sütés végén fapálcikával, tűpróbát tartottam.
Krém hozzávalói:
1 tejszínízű pudingpor
1 púpozott evőkanál holland kakaópor
4 dl tej
5-6 evőkanál cukor
25 dkg vaj
5 dkg egész morzsásra vágott csokoládé
porcukor a tetejére
A pudingporhoz hozzákevertem a kakaót és 4 dl tejben sűrűre főztem. Hagytam kihűlni. A vajat a cukorral habosra kevertem és a kihűlt csokipudingot, több részletben hozzáadtam. Belekevertem a csokoládémorzsát.
A piskótát egy éjjelen át hagytam pihenni és másnap reggel töltöttem meg a krémmel.
1 óra hosszára betettem a mélyhűtőbe, hogy a virág mintás sablonra ne ragadjon rá krém.
Erre a krémre a porcukrot majdnem a tálalás előtt kell rászórni, mert átnedvesedik a krémtől.
Virág mintát meg azért választottam, mert az ünnepelt neve Virág.
Néha ez még a fogyókúrámba is belefér. Mindenki szereti nálunk a rétest, de a csomagolása és a szállítása mindig gondot okozott, mert a tésztája széttört. Gondoltam egyet és egyenként csomagoltam be a tölteléket.
3 féle rétes készült. Túrós, almás és karamellizált almás töltelékkel töltöttem.
Az első kettő hagyományosan készültek, de a 3.-ik most másképpen.
Az almát meghámoztam és kisebb kockákra vágtam. Egy serpenyőben cukrot karamellizáltam és beleforgattam az alma kockákat. Nagyon kevés kb. 0.5 dl tejszínt öntöttem hozzá. Az alma is enged pici levet és ennyi tejszín éppen elegendő volt, hogy a cukor ne keményedjen meg.
8 lapos kész rétestésztát pizzavágóval 4 egyforma négyzetre vágtam. Nedves konyharuhán pihentek.
1 négyzetet olvasztott vajjal bekentem, majd egy másikat ráterítettem, azt vajaztam. 1 kanál darált diót tettem az egyik szélére. Rákanalaztam egy adag karamellás almát.két szélét behajtottam és feltekertem. Tepsire sorakoztattam őket és szintén vajaztam. 180-190 fokos sütőben pirosra sütöttem.
Kihűlés után épp csak porcukroztam, a látvány miatt, mert a karamelltől elég édes.
Egy kicsit időhiányos lettem. Ami persze nem jelenti azt, hogy nem főzök vagy sütök. Néha a fotózásra nincs idő vagy már nincs mit lefotózni, mert szőrén-szálán eltűnt.
Edo VKF-es felhívására úgy gondoltam, hogy biztosan készítek valamit.
Késő este a Tv paprikán a Kulinárisban láttam egy ötletet és másnap neki is láttam az előkészületnek. Mivel nem írtam le a receptet, saját ízlésem szerint készítettem el.
Hozzávalók:
2 db filézett csirkemell
4 gerezd fokhagyma
olíva olaj
bors
só
snidling vagy petrezselyem
2 szál újhagyma
csili paprika
1 csomag bacon
0.5 dl tejszín
1 db csirkemellet hosszában csíkokra vágok. A fokhagymából, borsból, olíva olajból, csiliből pácot készítek a csirkemell csíkokat belerakom és mehet a hűtőbe.( Én egy éjszakát pácoltam, de lehet rövidebb ideig is.
Másnap a natúr csirkemellet kockára vágtam és az aprítógépbe tettem. A pácból kiszedett fokhagyma darabokat, az újhagymát, sót, borsot tejszínt is beleraktam és pépesítettem az egészet.
Egy kerámia edényt kibéleltem a baconnal és a húspépből egy sort kentem rá.
A snidlinget apróra vágtam és pácolt csirkemell csíkokat beleforgattam és ez lett a következő sor.
Majd ismét a húspép következett. A szalonnát szépen ráhajtogattam a tetejére és egy vízzel félig töltött tepsibe állítottam a kerámia edényt.
160 fokos sütőben 1.5 órát gőzöltem. A a baconből kiolvadt zsírt leöntöttem róla és az edényben hagytam kihűlni. Legközelebb egy sor zöldséget is teszek bele.
Éjszakára ment a hűtőbe.
Egy jó kis salátával tökéletesen megfelelt egy könnyű ebédnek.
Annyira ízlett a családnak, hogy visszatapsolták és újra elkészítettem.
Szeletekre vágva szendvicsnek is tökéletes.
A képen látható zsemle kicsi Vú túrós koszorú tésztájából készült a fogadott lányomnak. A recepten csak annyit változtattam, hogy fele lisztet saját őrlésű tönkölylisztre cseréltem.
Hát igen mostanában ilyeneket eszem. Persze nem kell sajnálni, mert ezt nagyon is szeretem. Először anyám csinálta a lányaimnak. Én meg csak néztem, hogy mit esznek. Igaz akkoriban a zöldbabért sem voltam oda. Ez még mindig a szombati piacozásnak a szerzeménye. Megvettem egy hölgytől az egész kínálatát, pedig csak fél kg-ot szándékoztam vásárolni. Na nem kell gondolni itt túl nagy mennyiségre kb. 1.5 kg volt az összes. Anyám a végeit letördelte, szálazni nem kellett. (örült is szegény, hogy végre valamiben tud segíteni).
Adagoltam és 2 részt a mélyhűtőbe tettem. 1/2 kg-ból készült ez az egyszerű étel.
Fényképezéshez már csak ennyi maradt.
Hozzávalók:
1/2 kg zöldbab 1.5 cm-re vágva
fokhagyma
bio vegeta
só
olaj
morzsa
tejföl
Az összevágott zöldbabot sós vegetás vízben amibe 2 gerezd fokhagymát is teszek, roppanósra főzöm. Amíg fő, kevés olajon a morzsát szép pirosra pirítom. Leszűröm és a morzsával összekeverem.
2 gerezd fokhagymát összenyomok és 2 dl tejfölbe keverem.
Tálalom és a tetejére a fokhagymás tejfölt kanalazok.
Ez egy nagyon gyors és egyszerű fogás. Köretként is lehet fogyasztani. Lányom a rántott hús mellé is ezt ette.
Hát ez csak félig igaz. Szombati piacozás után a csirkehúst szétadagoltam és amit kellett kicsontoztam. Nagy-része ment a mélyhűtőbe. Az aprólékból és a csontokból húslevest főztem.
Egy részét a levesnek zacskóba töltöttem és ment az is fagyasztóba.
A megmaradt zöldségeket (sárgarépa, karalábé) apróra vágtam.(a többit nem szeretem)
Ezután a hűtőszekrény tartalmát vettem szemügyre.
Találtam benne:
kígyóuborkát
jégsalátát
almát
A kertben snidlinget.
Ezekből mind daraboltam egy adagot.
Összeállítottam egy tartár mártást, amit a zöldségekkel jól összekevertem.
Közben odatettem a vizet forrni a tészta kifőzéséhez. Igazi csigatésztából sós vízben 2 maréknyit kifőztem, hideg vízzel leöblítettem.
A tartáros zöldségből annyit tettem egy tálba, amennyit egyszerre elfogyasztok, és ehhez raktam a kifőtt tészta egy részét. Ha az egészet összekeverem akkor a tészta beszívja az összes tartárt és túlságosan elpuhul.
Holnap is ez lesz az ebédem csak akkor adok hozzá egy kis levesben főtt csirkehúst.
A székelykáposzta vagy székelygulyás a magyar konyha sajátos étele. Nevével ellentétben nem székely eredetű, a hagyományos erdélyi konyha nem ismeri.
Az étel receptje Székely József vármegyei főlevéltáros (1825-1895) nevéhez fűződik, aki Petőfi Sándor kortársa és barátja volt. 1846-ban mindketten a Gránátos utcai Komló-kertben ebédeltek, de mire beértek, már kifogyóban voltak az ételek. A kocsmáros Székely kívánságára a maradék savanyúkáposzta-főzeléket és sertéspörköltet összekeverve szolgálta fel. Petőfi legközelebb ugyanezt rendelte, és „Székely-káposzta” néven hivatkozott az ételre. Forrás: wikipédia
Szombaton a piacon jártam és eszembe jutott, hogy van a mélyhűtőben oldalas. Na irány savanyúságos és vettem 2 kg savanyú káposztát.
Ma ezt ebédeltünk, mert ez majdnem olyan, mint húst enni salátával.
Ahogy én csinálom.
Hozzávalók:
1.5 kg savanyú káposzta
1.5 kg oldalas kb.
1 egész csirkemell filé (nem mindenki szereti nálunk a disznó húst)
2 fej hagyma
só
bors
őrölt kömény
piros paprika
olaj
1 paprika
1 paradicsom
3 gerezd fokhagyma
1 csili paprika
Az oldalast feldarabolom a csirkemellet szeletekre vágom és forró olajon elősütöm minden oldalát, kis adagokban. Ami kész azt egy tálba kiszedem.
A hagymát szálasra vágom és az olajon üvegesre párolom közben sózóm. A lábost lehúzom és beleteszem a piros paprikát az őrölt köményt és a fokhagymát.Ekkor teszem hozzá a paprikát, paradicsomot. Kevés vizet öntök rá és zsírjára pirítom.
A káposztát megkóstolóm és ha nagyon savanyú akkor átöblítem folyó vízzel.
A piros paprikás szaftra egy réteg káposztát teszek, majd egy sor hús következik Majd így tovább amíg a hozzávalók tartanak. A rétegek között sóval és borssal ízesítek.
Annyi vízzel öntöm fel, hogy még nem lepi el. Felforralom, majd egész kis lángon, fakanállal kitámasztott fedővel 2-2.5 óra alatt készre főzöm.
Nem sűrítem semmivel, mi így szeretjük a szaftját.
Tálalásnál tejfölt adok hozzá.
Kenyeret csak a mama kapott mellé.
Azt mondják a nagy okosok, hogy minden először a fejben kell, hogy eldőljön. Nálam nagyon is eldőlt. Akkorát szólt, hogy majdnem én is megijedtem.
Régóta tervezgettem, hogy valamilyen mozgás kellene, de mindig csak halasztgattam, azaz beszereztem hozzá egy két alkalmasságot, hogy majd azzal én mozogni fogok.
DVD-im is vannak jó számmal, próbálkoztam is velük, de aztán feledésbe merültek.
Szobabiciklim is volt, már a lányomnál tartózkodik. Fogasnak pont jó.
Aztán kitaláltuk a kisebbik leányommal, hogy együtt kellene járni valahova tornázni, de olyanra ahol én első óra után nem köpöm ki a tüdőmet és ráadásul nem a világ végén van.
Szerencsére itt a kerületben találtam egy szuper tánc tanárt, aki tornát is tart. Kipróbáltuk mindkettőt (tornát és táncot) annyira megtetszett, hogy mindkettőre járunk.
Eleinte azért megizzasztott minden óra, de már kimondottan jól esik. Ráadásul van egy mellékhatása, olvadnak lefele a kg-ok. Most már az induló súlyomhoz képest -4 kg-mal kevesebbet mutat a mérleg.
Három hete, pedig elkezdtem odafigyelni az étkezésemre, nincs nagyon mit írni róla, fényképezni meg főleg nem érdemes.
Elkezdtem egyre több gyümölcsöt enni, csirkét zöldséggel, üres főzelékeket, sajtot paprikával és nagyon minimálisra csökkentettem a kenyérfélék fogyasztását. Gyümölcs joghurtokat puffasztott mézes búzával. Ez pótolja most az édességet.
A gasztro oldalakat sem bújom annyit, azért még nem annyira erős a jellemem, hogy esetleg ne csábuljak el.
Amin még elkezdtem fejben dolgozni, hogyha ha elérem a kitűzött súlyomat, ABBAHAGYOM A DOHÁNYZÁST. Bizonyos lépéseket, már tettem az ügy érdekében.
Azért nem jelenti azt, hogy megszűnik a blogom, csak most más cél lebeg előttem.
A körtefánk néhány gyümölcsöt ledobált magáról, kezdeni kellett vele valamit, mert kissé hibásak voltak. Elkezdtem keresgetni valamilyen körtés sütit. Ekkor bukkantam rá Csokiparány sütijére.
Mindjárt neki is álltam mivel minden hozzávaló volt itthon. A körtéket karamellizáltam, ahogy elő volt írva, a diós morzsát is elkészítettem, ment a hűtőbe. Már éppen nekiálltam a tésztának, amikor láttam, hogy valami hiányzik a receptből. No gondoltam akkor itt most abbahagyjuk, de próba szerencse írtam egy emailt neki, hátha gép közelben van. Nem is csalódtam, 3 percen belül itt volt a válasz. Köszönöm neki ezt gyorsaságot.
Így aztán folytatni tudtam a sütit. Legjobban az tetszett benne, hogy a sütibe el van bújtatva a körte. Abban reménykedtem, hogy talán így unokám is megeszi, aki nagy gyümölcs kerülő. A diós sütiket meg nagyon szereti. A gyors almás sütimet imádja. Azért készítettem muffin formába, mert így iskolába reggelire is vihette volna. Ha..................maradt volna belőle egy darab is. Párom és anyukám olyan pillanatok alatt eltüntették, hogy a kép is az utolsó darabról készült késő este. Holnap készül az újabb adag.
Nagyon finom szaftos süti és a ropogós teteje meg kimondottan finom. Felkerül a kedvencek közé.
Elfogyott a tótkomlósi lisztem. Újabb adag beszerzésére hétvége előtt nem lesz lehetőségem. Emiatt pedig nem állhat meg az élet a sütőmben. Azon töprengtem, hogy mit is süssek, ami anyámnak reggelire, unokámnak iskolába, nekünk meg bármikor előkapható.
A briós mellett döntöttem.
Mivel BL55 (sima) és BFF55 lisztem (rétes) bőven van itthon. A rétes liszt még a tótkomlósi kirándulásomból van. Ennek a két liszt keverékéből készítettem a tésztát.
Kóstolót is vittem az ismerőseimnek. Örömmel fogadták.
Megígértem, hogy fázis fotókkal együtt felteszem a blogomra.
Hozzávalók:
40 dkg sima liszt (BL55)
20 dkg rétes liszt (BFF55)
2 dl tejszín
2 dl tej
3-4 evőkanál cukor
2 evőkanál burgonyapehely (elhagyható)
3 dkg élesztő
csípet só
1 tojás+ 1 sárgája a lekenéshez
késhegynyi aszkorbin sav
A langyos tejben az élesztőt kicsi cukorral felfuttatom, addig a kenyérsütőgépbe belemérem a hozzávalókat. A tojást villával kicsit felverem (éppen hogy ne legyen egyben a sárgája).
A géppel 20 perc alatt megdagasztatom. Kelesztőtálba teszem és duplájára kelesztem.
Mikor kellő nagyságúra megdagadt a tésztám 11 db (11 dkg) vagy 17 db 7 dkg-osra adagolom. Gömbölyítem őket és 10-15 percig letakarva pihenni hagyom. Könnyebben nyújtható azaz sodorható lesz.
Körülbelül 35 cm-re sodrom a tészta gombócokat. 2 féleképpen szoktam formázni. Az egyik a csomózás a másik a csigába tekerés. Laza csomót kötök a tésztacsíkból és jobboldali fülecskét alulra hajtom és a bal oldalit alulról felülre, a végét beledugom a közepébe.
Ha csiga formát csinálok, bár azok nekem részegessé válnak, akkor simán feltekerem és a végét ellapítom és aláhajtom.
Sütőpapírral bélelt tepsikbe rakom és kb. 40 percig kelesztem. Egy csepp vízzel elkevert tojássárgájával lekenem és 180 fokos légkeveréses sütőben egyszerre a két tepsivel 25 perc alatt pirosra sütöm.
Félidőben felcserélem a tepsiket.
Egyik este A "Desszertmánia"-ban biscottit készített a cukrász srác. Gyorsan elő papírt tollat, lejegyeztem a receptet. Nem azért, mert itt a neten nem találtam volna rengeteg receptet, de akkor az ott nagyon megtetszett.
Mivel fogorvos hétfőre lett halasztva (technikus miatt), gondoltam itt az alkalom, hogy elkészítsem.
Fejből, mert minek nekem az a jegyzet emlékszem én rá.
Úgy kezdődik, hogy 50 dkg cukor, 50 dkg liszt és 2 evőkanál sütőpor, sokalltam, de ha ennyi kell hát ennyi kell. Hát nem ennyi kell csak 1 evőkanálnyi. Már késő volt én szépen összeszitáltam az egészet.
Mire észrevettem (persze, mert belenéztem a jegyzetembe) akkora már a 6 tojást is hozzá tettem. Belement az 50 dkg mandula és 10 dkg dió. Az aszalt gyümölcsök helyett változtattam, azaz az olasz vendége megjegyezte, hogy az eredetiben csak mandula van. Mivel unokám semmilyen formában nem eszi a gyümölcsöt, gondoltam maradunk az eredetinél.
No próba szerencse, szépen rudakat formáltam, kicsit lelapogattam, ahogy elő volt írva, be a sütőbe 180 fokon. 10 perc múlva ránéztem hát mit látnak szemeim, két alföld terült el a tepsiben.
Hát ha lapos akkor lapos gondoltam, azért nem dobjuk ki. Szépen hűlni hagytam és kb. 1 cm-es szeletekre azaz rudakra vágtam. Vissza a tepsire és ment 140 fokon száradni.
Aztán elkezdtem a neten böngészni és mit látnak szemeim, hát a videón szereplőnek is rudak lettek a kekszei. (lehet, hogy ő is elnézte a receptet? :D) Ráadásul neki alig van mandula a kekszében.
Nem kell komolyan venni csak itt röhögök magamon, hogy nem tagadtam meg önmagam, valamit el kell, hogy nézzek a receptben. Nincs mit ezen csodálkozni, mert közben 5 félét csináltam. Bagettet sütöttem, páromnak csomagoltam, mert elutazik. Végre kész lett a hűtőm, azt is pakoltam. Lányaimmal telefonon megbeszéltük az élet nagy kérdéseit és a mamát is elláttam.
Nem régen panaszkodtam, hogy uncsim szülinapjára nem én csinálhatom a tortát, mert a játszóházban ahol most tartottuk (soha többet) nem vihettünk saját készítésű tortát. Mint később kiderült apró sütit sem lehet vinni. Pedig azt eddig úgy tudtuk, hogy lehet. Ráadásul nem vihetsz más cukrászdában készített tortát sem. Itt kell megrendelned.
20 szeletes egyszerű csoki tortát rendeltünk, mert azt általában szeretik a gyerekek.
1 szelet pizzát kaptak a gyerekek, ez volt "csomagban" amit kiajánlottak.
Miután lezajlott a tűzi játék, felszelték a tortát, én fotóztam. Lányom és a barátnője szólt, hogy kóstoljam meg a tortát. Nem érzek valami fura ízt?
A CSOKIS PISKÓTA DOHOS volt. Addigra persze a gyerekek nagy része megette vagy ott hagyta. A méregtől nem láttam. Azért fogadtuk el a feltételeket, mert azt gondoltuk, hogy ez egészségügyi előírás, hogy bizonyítani lehessen, hogy honnan való a torta. Azt nem gondoltuk, hogy ilyen pocsék tortát kapunk 7000 Ft-ért. Nem mi akartunk játszóházba menni, uncsim kérése volt. SOHA többet, legalábbis szülinapot nem tartunk ott.
Nem balhéztunk, mert nem akartuk a gyerek örömét elrontani, a tanulságot levontuk.
Igencsak felhasználásra vártak az almáink. Azon töprengtem, mit is csináljak belőle. Aztán eszembe jutott ez a sütemény ami mindenkinek ízlett (kivéve az unokámat).
Rögtön két adagban gondolkoztam, mivel a lányomnak is akartam küldeni belőle. Anyám meg amióta megöregedett, mindent ami édes, szeret.
Hozzávalók:
alma cikkekre vágva( A sütőformát egy rétegben kirakva)
15 dkg vaj+ a forma kikenéséhez
2 kávés kanál fahéj
5 dkg darált dió
2 evőkanál korpa vagy morzsa
3 tojás
20 dkg liszt
1 sütőpor
3 evőkanál cukor a formába (barna nádcukor)
3 evőkanál cukor a tésztához( barna nádcukor)
Kikenem a formát a vajjal és rászóróm az egyik adag cukrot. Az almát megtisztítom és cikkekre vágom. Ilyenkor nagy segítségemre van az alma szeletelőm, egy mozdulat és kész.
Az alma cikkeket szépen elrendezem a formában, majd megszóróm fahéjjal, dióval és a korpával (morzsával).
Megolvasztom a vajat, és a langyos vajba egyenként belekeverem a tojásokat majd a cukrot. A lisztet összeszitálom a sütőporral és tojásos masszához keverem. A masszát középre öntöm és kifele elsimítom.
180 fokos sütőben 25 percig sütöm. Tűpróbával ellenőrzöm, hogy megsült-e.
Egy nagyobb süteményes tálat a tetejére helyezek és hirtelen mozdulattal megfordítom. A formát leveszem róla.
Unokám betöltötte a hetedik évét. Tartottak egy kis családi ünnepet. Az igazit most szombaton tartják a játszóházban. Lányom akart tortát sütni, de az egy hónapos húga másképp döntött. Gondoltam kipróbálom Nigella tortáját. Még valamikor régebben elmentettem a receptet (sajnos akkor még nem másoltam oda, hogy honnan).
Ez most igencsak egy összedobott torta lett a külsejét nézve, nem is készültem rá megvallom. Az íze azonban nagyon finom. Azért egy bakit csak elkövettem a készítésnél, szemüveg nélkül törtem össze a csokit és nem vettem észre, hogy az egyik narancsos ízesítésű. Ez nem rontott az állagán csak az ünnepeltnek nem ízlett, mert ő semmi gyümölcsöst nem szeret.
A piskóta hozzávalói:
20 dkg liszt
20 dkg porcukor
1.5 kávés kanál szódabikarbóna
4 dkg holland kakaó
17.5 dkg vaj
2 nagy tojás
2 kávés kanál vanília kivonat
1.5 dl görög joghurt
A hozzávalókat robotgépben összekevertem. Eredetileg 2 db 20 cm-es torta formában kellett volna sütni, de nekem különböző méretű formáim vannak. Így aztán úgy döntöttem, hogy téglalap alakú lesz a torta. Egy sütőpapírral kibéleltem a tepsit és a masszát egyenletesen eligazítottam benne. 180 fokon kb. 25 percig sütöttem.
10 percig hagytam a tepsiben majd a kenyérvágórácsra borítottam és papírt lehúztam róla.
A vajat és a csokit gőz fölött felolvasztottam, hozzáadtam a szirupot és a joghurtot és a vanília kivonatot. Ezután a az átszitált porcukrot belekevertem a csokis masszába.
A piskóta lapot 3 felé vágtam és megkentem vele a lapokat, majd kívülről is bevontam vele.
Díszítésnek azt raktam rá amit éppen itthon találtam (idő hiányában). A gyertyákat már a lányomék tették rá.
Itt most a belbecs jobb volt, mint a külcsín.
Most szombatra szerettem volna elkészíteni az igazi ünnepi tortát, de kiderült, hogy a játszóházba csak cukrászdából, számlával igazolt tortát lehet vinni. Apró süteményt azt vihetsz. Ki érti ezt? (áru kapcsolás?)
Új lakó költözött be hozzánk. Nem hívta senki, de ő mégis úgy döntött ezentúl nálunk lakik. Heteken keresztül próbáltunk rá hatni, szép szóval, aztán már nem annyira szépen. Finom falatokkal(igaz egy kis ragasztó is volt körülötte), különböző helyeken elrendezve a konyha eldugott sarkaiban. Megmakacsolta magát, nem és nem volt hajlandó a távozás mezejére lépni. Mivel látta, hogy nemkívánatos nálunk, ezért bosszút esküdött ellenünk, de főleg ellenem.
Bemászott a fiókokba és szétrágta a zacskókat, majd, hogy véletlenül se higgyem, hogy nem ő volt, otthagyta az apró jeleit. Én meg mostam és fertőtlenítem rendre.
A családi tanács összedugta a fejét és a következő elhatározásra jutott. Lakást veszünk neki. Egyenlőre csak garzont, mert még egyedülálló (szerencsére). Az elhatározást tett követte. Finom érett sajtot is tettünk bele, hogy a lakás szentelőt kellőképpen megtarthassa. Az első nap nem is költözött be, lehet kicsinek találta, de mivel látta, hogy nagyobbra nincs kilátás, nagy kegyesen csak elfoglalta. Az ajtó rázárult. Másnap új telket kerestünk neki, jó nagy réttel. Nagyon alaposak voltunk, még testőrt is fogadtunk mellé( 2 kutya személyében), hogy a macskáktól megvédjék. Rágcsálnivaló is van bőven, mert használt raklapokat forgalmaznak a másik telken. Remélem elnyeri tetszését és végleg elfogadja az általunk felkínált lehetőséget.
Én meg elrakhatom egy kis időre a fertőtlenítő szereket.
Letelt a nyaralás, de tulajdonképpen így volt jó. Ez a hat nap most elég is volt a kikapcsolódásra.
A lányokra egy szavam sem lehet, mert nagyon jók voltak, semmi nyafogás, nyüglődés.
Hétfőn kora délután megérkeztünk, nagyjából kipakoltunk. Aztán a két „menő nő” (ezek a lányok) fürdőruhára öltözött és irány a medence. (hátha vannak „menő pasik”)
Papa elkísérte őket, hogy azért ellenőrzésre vegye ő is a felhozatalt. Nehogy banditák közé keveredjenek.
Sajnos az idő ekkor még nem volt napsütéses, de ez őket nem zavarta. Kipróbálták a kinti medencét is.
A vacsora a teraszon volt és minden este élő zenét szolgáltattak. Mindennap más zenészekkel.
Második nap elmentünk vonatozni, (gumikerekes) megnéztük a falut. A pirost Dotti névre keresztelték a fehér volt a Loki. Lányok már a csengetésükből felismerték később.
Aztán pancsolás, de főleg a benti meleg vizes medencében. Indult egy 10 próbás úszó ügyességi verseny, amelyre Petrát beneveztem és annak ellenére, hogy ő volt a legkisebb induló nagyon ügyes volt. Mindent végig csinált. Ráadásul ő szabályosan. A többiek már huncutkodtak. (az egy kissé hiba volt, hogy majdnem a leghidegebb napra szervezték, némelyik gyerek majd megfagyott).
Ez nap a fürdőzés jegyében telt el. Este elmentünk a művelődési központba, mert elég jó műsort hirdettek. Ír népzenészek, kőszegi ír táncos lányok és egy angol népzenész-táncos csoport lépett fel.
Aztán vacsora után mi is táncra perdültünk.
Egyik kislány mesélte, hogy voltak odaát Ausztriában ahol valamilyen Mese világot néztek meg. A harmadik napra azt találtam ki, hogy megnézzük, mert a Bükfürdőhöz kissé hűvös volt. Szépen utána is érdeklődtem, hogy hol található és elindultunk. Már elhagytuk a falut és még mindig sehol semmi, mikor megláttam egy épülő mesekastélyt. Na, gondoltam akkor ez az. Az persze fura volt, hogy alig pár autó volt a hatalmas parkolóban. Aztán szembesültünk azzal a ténnyel, hogy minden zárva van, bár a nyitva tartás kiírása mást mutatott.
Ott tökölödtünk, hogy mit csináljuk, ha már eljöttünk idáig, mikor egy fiatal lány utánunk futott, mert hallotta a bánatunkat (kiderült, hogy magyar) és útbaigazított bennünket, hogy amit keresünk, az 1 km-rel tovább van. Így aztán megtaláltuk a VIDÁM PARK-ot.
Este hatig el is voltunk benne. Kipróbáltunk jó néhány szerkentyűt.
Én rögtön az elején belementem, hogy a sárkány akármire velük megyek. Miután szépen beleültünk esett le a tantusz, hogy az én tériszonyomnak nem igazán kedvező ez az állapot. Mereven a felhőket vizsgálgattam, míg a végére nem értünk. Azután már megfontoltabban választottam, hogy én mit próbálok ki.
Következő nap megint szállodás pancsolást iktattunk be. Az ilyen helyben maradáskor párom elvonult reggeliző helyre és dolgozott egy kicsit.
Délutánra kölyök discot hirdettek, melyre a lányok nagyon készültek. A meghirdetett időpontban meg is jelentünk és elég szomorúan láttuk, hogy alig vagyunk hatan felnőttekkel együtt.(volt egy bátor kisfiú is) A szervező kislány biztatta a gyerekeket, hogy táncoljanak, de nem igazán akaródzott nekik, ilyen gyér felhozatalnál. Kénytelen voltam bevetni magam, bár a zenék nem igazán ehhez a tánchoz illettek, bachata-t tanítottam nekik, meg amire hirtelen emlékeztem. ( most hasznát vettem, hogy elkezdtem tanulni). Így aztán egy óra hosszat elszórakoztunk, aztán jött még néhány gyerek és kitaláltak valamilyen sztár játékot és már nélkülem is ment a dolog.(lehet, hogy elmegyek animátornak?)
Este megnéztük a helyi tűzi játékot, elég szép volt, vettünk egy pár vásári ezt meg azt.
Szerencsére megjött a jó idő és a betervezett bükfürdői strandolás napja. A szálloda saját busszal vitte a vendégeket. Óránként indult, ennek nagyon örültünk, így a párom is tudott sörözni.( ha már strandolunk)
Hatalmas terület, nem lógnak egymás szájában az emberek. Találtunk a vízi csúszda mellet jó kis helyet, ahova letelepedtünk.
Az a bal oldali fej én vagyok, mellettem az unokám.
Szem előtt voltak a leányok mindig, mert azt mondanom sem kell, hogy időnk nagy részét itt töltöttük el.
Ismerős kislánnyal is találkoztunk, bővült a csapat.
Hősiességből is helyt álltam, mert aki ismer az tudja, hogy én 30 foknál hidegebb vízbe be nem megyek. (brrrrrrrr), de az unokám kedvéért, megtettem, hogy a 24 fokos vízbe bementem. Csúsztam vele kettőt, így aztán a bátorságom sem szenvedett csorbát.
Következő nap szállodás pancsolás, este játszótéri trambulinozás és lepkevadászat.
Hétfőn reggel meg utazás haza.
Voltak apróbb kellemetlenségek, amit jobb szervezéssel, kedvesebb emberi hozzá állással elkerülhetők lettek volna, de erről most nem akarok írni.
Mindennap megnézem a blogját, bár időnként kicsit félve, mert biztos, hogy valamilyen csodát készített, amit nekem ki KELL próbálnom. Így jártam a mini bagettekkel is.Másnap ki is próbáltam. Még az elutazásom előtt két adag "öreg tésztát" lefagyasztottam, mert megmaradt. Este tálban ki raktam a pultra, másnapra pont megfelelő állagú lett. Párom kicsit " morgott", hogy miért kell nekem ilyen finomakat sütnöm, így hogyan fogja súlyát tartani. A lányom pedig azon kesergett, hogy miért ilyen keveset sütöttem, mert majdnem összevesztek rajta.
Mit tehettem újrázás következett. Az első adagnál különböző magokkal és sajttal szórtam meg. A második natúr maradt.
A nyaralás ami nekem nem az volt. Idén is ugyanoda mentünk ahol tavaly olyan jól éreztük magunkat. Bár a közérzetem nem volt éppen fényes, de azt gondoltam, hogy pihenés kikapcsolódás azért majd jót tesz. A hely ahova mentünk pontosabban a szállás színvonala nagyon sok hiányosságot mutatott. Ráadásul az időjárás sem kedvezett nekünk. Én a nyaralás lejárta előtt hazajöttem.
Most már két és fél hónapja szenvedek a fogammal, járok kezelésre, de semmi javulás. Sőt odáig jutottam, hogy fogorvost cseréltem, mert komoly hiányosságokat fedeztem fel a kezelésem során, pedig 6 éve idejárok.Mint kiderült ahhoz, hogy javulást érjünk el komoly beavatkozást kell végezni, válaszút elé állított.
Most mi legyen mondjam le az utat (a gyerekeknek hatalmas csalódás) vagy vállaljak be még egy antibiotikumos kezelést, ami nem oldja meg a problémát csak elviselhetővé teszi. Az utóbbit választottam.
Még júliusban lefoglaltam a szállást A Piroska Hotelben 6 napra.Unokáim a nevükön kívül új jelzőket kaptak. Van "régi", "új" és "hozott".
A "régivel" és "hozottal" megyünk a fenti helyre. Petra a "régi" számolja a napokat, a hotel web oldalán levő képeket, már százszor megnéztük. Virág még nem volt velünk soha, remélem ő is várja a nyaralást.
Eljött ez a nap is. 5 nap semmittevés azaz a halak riogatása lesz a fő feladatunk. Ugyanoda megyünk vissza ahol tavaly voltunk. Teljes agyi kikapcsoláshoz ez a legjobb hely és most erre van szükségünk. Ha nincs hal akkor csak nézzük a vizet és körülöttünk élő állatokat. Kikapcsolódás a napi hajszából.
Idén nem terveztünk hosszabb utazást, mert unokámra vártunk, aki szerencsésen megérkezett.
Ebben az évben még egyhetes nyaralást terveztünk be a , de az már gyerekekkel, előtte jó lesz ez a feltöltődés. Bük-fürdő mellé megyünk majd Bük nagyközségbe velük.
Erre az időre a konyha bezár.
Ma azért még eltettem 15 kg barackot és megsütöttem az itthon maradottaknak a briósokat, a zsemléket és most még bekészítek egy hűtős kenyeret amit majd csak reggel sütök meg. Ezt magunkkal visszük.
Tegnap már majdnem elsírtam magam. Nincs 2 hete, hogy a kamrámat teljesen kipakoltam, a benne lévő dolgokat újra dobozoltam a használt dobozokat mosogatógépben elmostam. Ezt amúgy is minden évben kétszer megteszem, bár nem rajongok érte. Inkább sütnék 8 kenyeret helyette.
Pár hete megint megjelentek a molylepkék 2-3 db. Gyorsan molycsapdát raktam ki kettőt is, biztos ami biztos.
Gondoltam mielőtt nagyon beindulnának kiűzöm őket. Ezért volt a soron kívüli takarítás.
2 napja megint megjelent 2-3 db. Van elemmel működő molycsapóm, olyan mint egy teniszütő ha megnyomom a gombot rajta és hozzáér a molylepkéhez megsüti. Meg kell, hogy mondjam kéjes borzongás fut végig rajtam, ha sikerrel járok, mert annyira utálom őket. Tegnap amikor párom bement a kamrába, szólt nekem, hogy megint sok molylepke repked. Na itt volt az a pillanat, hogy majdnem elbőgtem magam.
Mindent dobozban lezárva tárolok, már 2 éve mióta először jelentek meg nálam ezek a nem kívánatos állatok.( ide rondábbat írtam volna szívem szerint)
Ja, elektromos rovarcsapda is működik a kamrába, már mindent bevetettem ellenük.
A kamra ablak is csukva van és szúnyogháló van rajta. (rács is) NA jó ez vicc volt.
Fancsali képemet látva párom azt mondta, hogy tudod mit, próbáljuk ki az elektromos légyirtót. Ez olyan mint a szúnyogriasztó, be kell dugni a konnektorba és a lapkát belehelyezni.
Ma mikor óvatosan bementem a kamrába és fürkésző szemekkel a lepkék után kutattam, hát egyet sem láttam. Pedig már ki vannak a szemeim rá hegyezve. Most még pár napig figyelem, hátha ez a megoldás.
Hát még azért óvatosan merek örülni. Csendben, hogy a molyok meg ne hallják, mert még röhögve előjönnek és azt ordítják: MEGLEPETÉS!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
Napok óta készülök vargabélest sütni, de a réteslap valahogyan mindig kimaradt a kosárból. Tegnap aztán bevásároltam 3 csomaggal. Almás rétest sütök holnap, azért vettem ennyit.
A házi cérnametéltem kevés volt itthon ezért most jobb minőségű boltit vettem.
Szépen elő is készítettem a hozzávalókat, de amikor kifőztem a tésztát, hát kevésnek találtam.
Gyerünk elő a házival azt is kifőztem, akkor meg láttam, hogy ehhez a mennyiséghez a bekevert túró lesz kevés. Mivel előrelátó voltam (vagy vak) túróból vettem bőven.
Gyorsan megdupláztam mindent, igen ám de az eredeti mennyiséghez elővett tálak kicsinek bizonyultak, így aztán azokat is nagyobbra cseréltem. A konyha úgy televolt használt edénnyel, mintha esküvőre sütnék.
Persze itt még nem ért véget, mert utána meg azon drukkoltam, hogy beleférjen az előkészített tepsibe.
Éppen-hogy belefért.
Hozzávalók:
25 dkg cérnametélt
1/2 kg túró
3 tojás
10 dkg vaj
2 tk. vanília kivonat
20 dkg porcukor
1 csomag réteslap (én most 8 db-ost vettem)
mazsola (aki szereti)
A réteslapokat nedves konyharuhára fektettem, a tepsit kikentem olvasztott vajjal, majd belehelyeztem a réteslapokat, elcsúsztatva, mert nagy tepsit használtam. Mindegyiket olvasztott vajjal megkentem. Az aljára 4 lap került.
A kifőzött cérnametéltet kissé lehűtöttem. A tojássárgákat a cukor nagyobbik felével és a vaníliával kikevertem és a túróhoz elegyítettem. Közben a fehérjéket a maradék cukorral felvertem. A tésztát összekevertem a túrós masszával, majd a habot is óvatosan belekevertem. Ezt a túrós masszát a réteslappal kibélelt tepsibe öntöttem (közben fohászkodtam, hogy beleférjen). A tetejére jött a maradék 4 réteslap alaposan megvajazva.
180 fokos sütőben 50 perc alatt megsütöttem.
Miután kihűlt porcukorral megszórtam.
Azt hittem, hogy napokig vargabélest eszünk, de már alig van belőle 3 kockányi.
Kisebbik lányom kedvence, de ezen a héten pont nem találkozunk, de ígérem neki is sütök egy adagot.
2010. július 23.-án 0.30 órakor 2950 grammal és 54 cm-rel megérkeztem. Tudom, hogy már nagyon vártak és én kicsit lustácska voltam.
Az egész család az én születésem fáradalmait pihegi éppen. Anyukám is én is jól vagyunk. Ma a nővérem is meglátogat a kórházban. A nagypapa majd belopja a kórterembe, mert kis gyerekeknek nem szabad bejönni ide. A nővérem tegnap mikor meghallotta, hogy nemsokára világra jövök, örömében sírva fakadt.
A nagymamám is csak kóvályog, mert nem aludt egész éjszaka, annyira várt már.
Remélem sok jó és szép vár rám ezen a világon.
Egyenlőre ez az egy kép készült rólam, mert a szüleim nagyon elfáradtak és nem volt erejük fényképezni. Ezt a nagymamám készítette délután amikor meglátogatott.
Már idejét sem tudom megmondani, hogy mikor sütöttem kenyérsütőgépben. Ebben a melegben nem volt kedvem a sütőt bekapcsolni, de egy falat kenyerünk sem volt. Ráadásul kivételesen maradt a tegnapi vacsorából burgonyapüré. Eddig még sosem sütöttem vele, mert ha készítettem pürét, még sosem maradt. Azért meg külön nem készítettem, hogy süssek vele.
Gyorsan megnéztem Limara oldalát, mert biztos voltam benne, hogy ő már megsütötte.
Az eredeti recept itt .
2.2 dl víz
60 dkg BL80-as liszt
15 dkg burgonyapüré
20 dkg öregtészta (nyanya)
1 dkg friss élesztő
1 tk. kanál só
1 tk. cukor
1 ek. olaj
késhegynyi aszkorbinsav
Először az eredeti recept mennyiségeket pakoltam a gépbe kivéve a víz mennyiségét. 2 dl raktam bele. 5 perc után úgy láttam, hogy kell még egy kicsi ( tévedtem) úgy ellágyult a tészta, hogy legalább még 10 dkg lisztet hozzá kellett adagolnom.
30 percig hagytam a kikapcsolt gépben kelni, majd újra 10 percig dagasztottam. Kikapcsolt gépnél 1.5 óráig kelt, aztán beindítottam a sütést. Látszik, hogy régen sütöttem a gépben, mert a színét elfelejtettem beállítani.
Így aztán elég világosra sikerült sütnöm. A sütés végét, már a párom várta be és ő vette ki a kenyeret.
(azért nem ennyire világos, de mire hazaértem a fényviszonyok nem voltak ideálisak)
Én rám a fogorvosom várt.
Azt hiszem amíg ilyen melegek lesznek visszatérek a kenyérsütőgéphez, bár egy kicsit újra kell tanulnom.
